Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)

2000 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kemény László: Anonymus nyomdokain II.

kivonultak Szerencsből, és a Sajó mellett ütöttek tábort a Tiszától egészen a Hernád vizéig. ” ELEMZÉS: ez a kiköltözés korainak bizonyult, ugyanis a tiszántúli győzelemről csak hírvivő érkezett, sereg viszont nem, ellentétben Bors vezérrel, aki, miután elvégezte a rábízott feladatot sikerrel, seregrészével, hadával együtt tért vissza Szerencsre. (Egy helyiségből — házból - csak úgy lehet kétszer kimenni, ha közben egyszer vissza is megyünk. Ez történt ez esetben is, de erről Anonymus nem tesz említést. A sereg nélküli hírhozó óvatosságra késztette Árpádot és főembereit, ezért visszatért Szerencsre, és mindaddig ottmaradt, amíg újabb hírnök nem érkezett Tas és Szabolcs seregeiről, hogy már átkeltek a Dorogmai réven és a tábor felé tartanak. 29. fejezet VISSZATÉRÉSÜK „ Midőn a Tisza folyón átkeltek, előreküldték hírvivőiket, hogy örvendetes szerencséjüket jelentsék. Ezek meg is jöttek Árpád vezérhez, jelentették neki az örömhírt, hogy Szabolcs meg Tas seregükkel egyetemben épen és sértetlenül visszatértek, sőt a tiszadorogmai réven egész hadukkal átkeltek..." „Mikor Tas és Szabolcs be akartak vonulni a vezért udvarába, az összes vitézüket elébük küldte, s így nagy örvendezés közepette fogadta őket." 30. fejezet. Salán vezér. Követjárás újból Salán vezérhez Et és Vajta személyében. A követjárás sikeres volt. Salán átengedte a területét a Zagyva folyóig. 31. fejezet. TÁVOZÁSUK SZERENCSRŐL. Második kiköltözés: „Ezután a vezér és főemberei elhagyták Szerencset, s átkeltek a Sajó folyón, azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. (Körömnél) A Hejő vize mellett ütöttek tábort egészen a Tiszáig és Ernődig, s egy hónapig maradtak ott. ” Miután baloldalt a Meszes kaputól a Körösök vonaláig, jobboldalt a Tátráig (Sóvárig) meghódították biztosan a területeket - legyezőszerűen -, a Tisza jobb oldalán a Sajó vizétől a Hejöig, onnan a Nyárádig, onnan az Eger folyócskáig Árpád szakaszosan nyomul előre az ország belseje felé. Ezen előnyomulások mélységben 25-30 km-es előrehaladást jelentenek. Bizonyára így ment ez továbbra is a Zagyva folyóig. A Salánnal való ütközetre, legyőzésére csak ezek után került sor. Az Eger vizéhez érve Szihalomnál az Eger vizével körbevett, hosszan elnyúló természetes kiemelkedő dombvonulat található — a község legrégebben lakott helye - neve TOBÁN, ó-val írva, ezen található egy mesterséges halom, neve földvár, jóllehet az egész képződmény neve a földvár, melyet palánkkal körbevéve kitűnő erősségnek bizonyult. Erről írja latin nyelven Anonymus a következőket. 32. fejezet. Örsúr vára és az Eger vize. „.. .Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mentén, attól a helytől kezdve, melyet most Rácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának. Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak. Árpád vezér és övéi innen tovább menve eljutottak az Eger vizéhez. Kunyhókat készítve több napig ott maradtak, s azt a hegyet, amelyen a vezér számára leveles színt vertek, Szinhalomnak nevezték el... Táboruk az Ostoros pataktól egészen a Tiszáig Poroszló váráig húzódott. ” Nevezett helyen a Tobánban, az említett halmon - melyet út vesz körbe - állott egész mostanáig egy nagy kőkereszt, felirattal. Ezen keresztet mintegy másfél évszázaddal ezelőtt egy Kiss nevezetű család állíttatta. Mivel az idők folyamán a kereszt nagyon megrongálódott, sőt veszélyessé vált, a község vezetősége lebontatta, és sokkal szebbet épített helyette a honfoglalás ezerszázadik évfordulója alkalmából. Jómagam gyermekekkel fölkerestem még az emlékhelyet és leírtam - egy-két szó kivételével - a kereszten Új Hevesi Napló 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom