Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Kodály Zoltán galyatetői látogatásai
EEET e»s tudomamt (Szecskó Károly aíijatetó'i Kodály Zoltán hosszúra nyúlt életén át szenvedélyes turista volt. Ez vonzotta többek között a csodálatos Mátra hegységhez is. Azonban nemcsak a Mátra szépsége, hanem az ott fellelhető gazdag népzenei és kulturális emlékek is vonzották. Erről tanúskodik vegyeskarra írott kórusműve, a Mátrai képek is. A Mátra Egylet a hegységben már a múlt század végén felépítette az első menedékházat, amely az első világháború alatt elpusztult. Helyébe 1921-24-ben újat építettek, az viszont a második világháborúnak esett áldozatául. A mai impozáns szálló 1936-39 között épült. A nagy zeneszerző e létesítmény, a Nagyszálló falai között az 1940- es évektől haláláig sokszor megfordult első és második felesége társaságában. E felejthetetlen pihenési időszakokról tanúskodik a Mester számtalan Galyatetőről címzett levele, melyeket barátaihoz és ismerőseihez intézett. Látogatásai legrégibb emlékeit 1964. január 9-én Molnár Antal zenetudóshoz címzett levelében így idézte fel: „Tátra, Fátra híján a Mátra maradt... Jó itt, de szívesen elcserélném azzal a lyukas fakunyhóval, amelyben megháltam jó 60 éve, mikor először jártam itt. Egyetlen épület volt messze tájon.” Egyik legkorábbi levelét Galyatetőről 1941. febmár 9-én írta Pável Ágoston tanárnak, költőnek és műfordítónak Szombathelyre, amelyben ezeket olvashatjuk: „Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Engedelmét kérem, hogy ismeretlenül terhelem, de nem lévén más alkalmas ismerősöm ott, akiről tudnám, hogy Gazdag Erzsit ismeri, mégis pártfogóját látom a legalkalmasabbnak. Szeretném tudni ’él-e vagy hal-e’, hogy oly rég nem válaszol. Ha nem bírja vállalni, amire kértem, vissza kell kémem a küldött kottákat, hogy máshoz forduljak. Fáradozásaiért előre is szíves köszönet!” Érdemes megemlíteni azt is, hogy Pável Ágoston három versét Kodály zenésítette meg. A levélben emlitett Gazdag Erzsi szintén költő volt, akinek egyik versét Kodály szintén megzenésítette. Galyatetőn 1942. április elején üdülés közben, a korábbi vázlatok felhasználásával fejezte be a Mester az orgonára írt Csendes misét. Jelenleg a galyatetői Kodály-kápolnában emléktábla hirdeti ennek a híres alkotásnak a helyszínét. A kápolnában látható a zeneszerző portréja is. Ez nem véletlen, hisz Kodály bőségesen adakozott a kis templom szépítésére. A fent említett orgonamiséből komponálta 1944-ben egyházzenénk gyöngyszemét, a Missa brevist, melyet a budapesti Szent István Bazilikában Pécsi Sebestyén adott elő. E darabját évek múlva szöveggel énekelhetővé alakította, s a tisztán hangszeres misét vegyeskarra és orgonára dolgozta át. Évekkel a második világháború befejezése után, 1954 tavaszán a Szakszervezetek Országos Tanácsa arról értesítette az üdülő vezetőségét, hogy a Nagyszálló első emeletén a 108-as és abból nyíló 107-es erkélyes szobákat Kodály Zoltán és felesége részére kell fenntartani rendszeres pihenőhelyül. A Kodály-házaspár az említett év nyarán jött először nyaralni a fenti szobákba, s ettől kezdve haláláig évenként többször is ezeket a szobákat vették igénybe. Általában egy-egy alkalommal tíz napot töltöttek a szállóban. Kodály akkor is felkereste a szállót, amikor első felesége, Sándor Emma lábtörést szenvedett 1956 után. Ekkortól kezdve Emma néni haláláig csak tolókocsiban tudott közlekedni. Kodály a tolókocsit a legnagyobb odaadással tolta, mely tette kiváltotta a beutalt vendégek mélységes megbecsülését. atáiai ^Jdodálu 2oítán 38 X. évfolyam 2. szám - 2000 február
