Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Pásztor Emil: Történelmi családnevek írásproblémái Egerben
történelmi csafaÖneveR trásproöfemáí tgerßen Az idén emlékeztünk meg arról, hogy kétszáz éve, 1799-ben halt meg Eger és az egri (katolikus) egyházmegye nagy barokk püspöke: gróf Eszterházy Károly. Sokakban fölmerülhet a kérdés: vajon jogosan írjuk-e az ő nevét sz betűvel, amikor e nagy múltú családban az elődei s-et használtak a nevükben: Esterházy? Sőt az 1988-ban megjelent Helyesírási kéziszótár is ilyen példákat közöl: Esterházy, az Esterházyak; Esterházy- kastély. Egerben akkor vetődött fel ez a kérdés a legnagyobb súllyal, amikor egy évtizeddel ezelőtt az egri tanárképző főiskola, amely addig egy vietnami kommunista politikus, Ho Si Minh nevét viselte, e helyett az egri Líceumot építtető püspök nevét kívánta fölvenni. Akkor először is azt kellett tisztázni, hogy maga a püspök hogyan írta a nevét. A Heves Megyei Levéltárban néztem akkor utána ennek, és megállapítottam, hogy az életének utolsó évtizedéből - 1792-ből, 1797-ből és 1798-ból - származó hivatalos iratain egységesen az sz betűs Eszterházy név szerepel saját kezű aláírásként. Eszterházy Károly volt olyan nagy egyéniség, hogy abban a korban, amikor a családnevek írásának még nem voltak szigorú szabályai, ő megengedhette magának az s betűs Esterházy-ősök és rokonság családnévírásától való eltérést, mivel ezt a névnek sz-szel hangzó kiejtése is támogatja. Mi a Magyar Tudományos Akadémia álláspontja, amit ebben a kérdésben szintén figyelembe kell vennünk? Ezt A magyar helyesírás szabályai című hivatalos kézikönyvnek 1984 óta érvényben levő, tizenegyedik kiadásából, a szabályzat 157. b) pontjából idézem: A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki, ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Batsányi - Bacsányi). Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített, korunkhoz legközelebb eső formát kell használni, s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi, Batsányi, Kazinczy, Lorántffy, Verseghy, stb. Ebből a szabályzati pontból kitűnik, hogy bizonyos esetekben a család, máskor viszont egy-egy kiemelkedő történelmi személy névírásmódját kell követnünk, és ha az utóbbiak névírásmódjában esetleg ingadozás volt, akkor az időben későbbi vagy legkésőbbi változatot kell az utókornak elfogadnia. Mi Egerben helyesen járunk el, amikor az 1799-ben meghalt nagy püspök emlékét saját névírási módjának tiszteletben tartásával sz betűvel (és persze a név végén y-nal) írjuk: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eszterházy tér. A névírás kétféle változatát egy másik magyar főnemesi családban is megfigyelhetjük. Széchényi Ferenc gróf (a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója) a nevét a második szótagban is é betűvel írta, nagy tehetségű fia, Széchenyi István gróf ellenben ott e betűt használt. Nekünk - az utókornak - az ő személyüket illetően is tiszteletben kell tartanunk ezt a névírási kétféleséget. Műveltségbeli hiányra vall, ha valaki nem tudja, mikor kell Széchényi-t és mikor Széchenyi-1 írnia. 40 IX. évfolyam 7. szám - 1999 július
