Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kaló Béla: Kis magyar genealógia, Irodalmi testvériség
bizonyos kritériumai, de puszta alapjai már a két világháború között megrendültek, amennyiben a véres diktatúra irányába lendült át az egész ideológia gyakorlata. A vörös agitátor szerepe és maszkja (mégha élethű és naivan becsületes volt is), voltaképpen egy rosszul értelmezett keresztyén humanizmus számlájára írható. 3. Liszkay Sámuel református esperes-plébános (1762-1831) Kazinczy Ferenc barátja, az abarai gyülekezet (ma Szlovákia) lelkipásztora, a Ku Obetznej Szluzbe boszkej szporadane pobozne (Közönséges isteni tisztekre rendeltetett szent énekek...) stb. szerzője az 1831. évi felsőmagyarországi koleralázadás egyik vértanúja.- Ő maga nem a járvány áldozata lett, hanem jobbágyai verték agyon. Halála körülményei részletesen nem ismertek. Liszkay Ferenc (sz. 1825) gyógyszerész, író. Francia, német, olasz és angol nyelven is beszélt, jártas többféle sportban, ügyes rajzoló, kitűnő zongorajátékos. Együtt tanult Jókai Mórral, kinek barátsága későbbi írói pályájára is befolyással volt. Liszkay Gusztáv (1843-1889) bányász-tanár Selmecbányán, több bányászati és földtani munka szerzője. Mégsem ezeket emelnénk ki, hanem a Túrócszentmártonban 1889-ben megjelent Az iszákosság és annak következményei című munkáját (Egy öblös torok álnéven), mely beszély végén bevallja, hogy kiről is van szó, azaz megnevezi magát. SUPPLEMENTUM: A kiterjedt Liszkay-családnak olaszliszkai ágából csak néhány nevet emeltünk ki, amely példa lehet a metaforaképzés genetikai kulisszatitkaira. Miért is ölhettek meg egy jeles tisztségben élő papot, prédikátort a saját jobbágyai? Egy olyan embert, aki bírta Kazinczy barátságát, tehát felvilágosult, neológus elme volt nyilvánvalóan. A kaszára-kapára kapó parasztok valószínűen a klérusban látták megvalósulni nyomorúságuk okát, s ezért végeztek az esperessel, aki alighanem túlélte volna a kolerajárványt, eredeti források szerint vasszervezete volt. A Jókai-barát Liszkay Ferenc nyilvánvalóan kedves dilettáns lehetett, aki még az egri Buzogány című élclapban is megjelent, jeles tulajdonságai arra viszont elegendőek voltak, hogy életét kitűnően megszervezhesse. Liszkay Gusztáv korai halála a Selmecbányái vigasságok szomorú következménye lehetett. Tudjuk, hogy a korhelység, a diák-tanár vigasságok, sőt maga a ballagás intézménye is innen származott (innen került át Sopronba többféle más bolondos szokással együtt). Nos, a bányász-tanár, mint magányos, család nélküli ember, ezekben az élvezetekben lelhette örömét, mindaddig, míg addiktív, azaz feszültségoldó ivászata alkoholos májcirózishoz nem vezethetett. 4. Liszkay Adám, a Rákóczi-emigráció egyik Franciaországba keveredett kalandor lelkületű hadnagyának dédunokájáról maradtak fönn bizonyos iratok, aki a keresztségben a Marie nevet kapta, s akit már szolgálóként emlegetnek a dokumentumok egy különös ügy kapcsán. A feljegyzések sudár termetű, egyáltalán nem cseléd megjelenésű nőről szólnak, hogy Marie Liszkay (franciásan Lis-Cay-nek írták) miként került a társadalom peremére, ezt nem tudhatjuk. Nyilván kapcsolatok hiánya, a protestáns származás, vagy az ördög tudja, mi okból történt úgy, ahogy megtörtént. INTERMEZZO - a különös ügy: Új Hevesi Napló 43
