Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 11. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Hol volt, hol nem volt Egerben az Erzsébet-híd?
STipor Clemér .^Sorfcw$ a& (o/'£áérfeJ-/íú/? Eger hídjairól sokat tudunk -, de még nem mindent. Ki gondolná, hogy egyszer, mindössze egyetlenegyszer Eger városának névadó jókedve támadt a hidakkal kapcsolatban, s míg a többi hidat a népszokás szerzetesrendekről, intézményekről nevezte el, egyik hídnak az Erzsébet nevet adta. Valamikor fából ácsoltak átkelőket a káptalani és püspöki város között, tudnivaló ugyanis, hogy a víztől keletre a káptalané, nyugatra a püspöké volt a város földesúri függőségben. De ezek a hidak két megyét is kötöttek össze, mert a keleti rész Borsod megyéhez tartozott 1807-ig. A szép kőhidak építése a múlt nagy építő évszázadában, a 18. században történt, kivéve a „Barátok hídját”, amely még török emlékként maradt fenn, a város visszafoglalása után mint „pons lapideust”, kőből való hidat említik a történeti források (Ma Kossuth Lajos utcai híd). A Dobó téri hidat 1731-ben építtette a város Giovanni Carlone olasz építőmesterrel a régi fahíd helyébe. Ez is egynyílású volt, mint a „Barátok hídja”. A Mária utcai híd 1781-ben készült el, amikor Eszterházy püspök a városba törő árvizek ellen megépíttette a hatalmas védőgátat. A vízfolyással szemben épült gát közepére helyezett híd két boltívét eltorlaszolta az 1878-i áradás lesodrott hordaléka és a völgy északi részén felduzzadt víztömeg óriási nyomása ledöntötte a gátat. Ez az áradás tönkretette a többi hidat is, egyedül a Barátok hídja maradt járható állapotban. Ezeket újjá kellett építeni, egyelőre faanyag felhasználásával. 1879 augusztusában a városi közgyűlés megállapítja: A Cifra malomnál egy fahíd építése elkerülhetetlen. Ekkor gondolnak először a Malom utcai átkelésre. Ez az árvíz tehát egy új hidat is megteremtett. Ugyanebben az évben kerül szó a kórház melletti hídról, mégpedig különös körülmények között. Ha valaki fellapozza a városi képviselőtestület 1879. évi áprilisi közgyűlésének jegyzőkönyvét, a következőket olvashatja benne: „Elnöklő Tavasy Antal polgármester indítványozza, mielőtt a mai ülésre kitűzött tárgyak sorrendje megkezdetnék, hogy Őfelségéik ezüst mennyegzője alkalmából, ezen örömnap emlékére és megörökitésére a városunkban újonnan építendő, jelenleg „Generális” című katonai laktanya „Ferenc József Laktanyának”, az ahhoz vezető és szintén újból építendő híd pedig „Erzsébet” hídnak Új Hevesi Napló 21
