Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 11. szám - VERS, PRÓZA - Nem a fukarok ajtaján szoktak kopogtatni

neveztessék. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott.” A májusi közgyűlésen felolvasta a főjegyző Beöthy Lajos főispán leiratát, amely­ben értesítette a várost, hogy Ő Csász. És apostoli Kir. Felsége legfelsőbb köszönetét nyil­vánította. Ezzel az egri Erzsébet-híd el is nyugodott a jegyzőkönyvnek lapjain. Soha senki nem nevezte így, sőt még a későbbi jegyzőkönyvek is „Generális híd”-nak emlegetik. Mint ahogyan a későbbi halaspiaci iskolából, a „Halas”-ból sem lett Ferenc József laktanya. A hidat továbbra is így hívják. így történt, hogy volt is, nem is Erzsébet-híd kulcsos Eger városában. Madách Imre levele Tárkányi Bélához Madách Imre 1864. szeptember 8-án az alsósztregovai öreg udvarházban odavon­szolta magát kopott íróasztalához és levelet írt Egerbe, a „Magyar Athénásba” Tárkányi Bélához, a Magyar Tudományos Akadémia tagjához egy fiatal diák érdekében. Az ember tragédiájának írója ekkor már búcsúzóban volt az élettől, s igyekezett mindent rendbe tenni maga körül. Harmincegy nap múlva meg is halt. Ez a levél is gondoskodó írás „különösen tisztelt barátjához”. ,, Áthatva azon meg nem érdemelt szives előzékenységtől, melyet Pesten jártamban tapasztaltam Részedről, kéréssel fordulok Hozzád. — Gazdatisztem fia, Philipp Károly 13 éves, oly szép talentumot tanúsított, hogy én az első gymnasiális osztályt fiam nevelője által végeztettem vele. A nyilvános vizsgákon folytonosan „ kitűnőt” kapott. A most kezdetét ve­endő iskolai évben fiam 7-ik osztályra Pestre megy nyilvános iskolába, s így gazdatisztem kénytelen sokat ígérő fiát valahová nyilvános iskolába adni, bár áldozattal. Kérlek nyújts segítséget Egerben, az új virágzásnak indult kis Athénben való elhelyezésére. Külföldi szü­letése dacára egészen magyarrá lett, morális magaviseletéről -szüntelen szemem előtt lé­vén -, kezeskedhetem. Már szinte félek, hogy türelmedből kihozlak, de nem a fukarok ajta­ján szokás kopogtatni, csak a nagylelkűekén -, s tulajdonítsd magadnak, ha ezekhez sorol­talak. Tarts meg kérlek továbbra is baráti emlékedben, ki meg nem szűnök lenni igaz tisz­telettel őszinte barátod: Madách Imre- " A levél persze innen előbb Egyekre ment, mert akkor ott lelkészkedett Tárkányi, aztán Tárkányi kocsira kapott, intézkedett, és szeptember 16-án már kedvező választ írha­tott Madách Imrének. A válasz még életében találta Madáchot, de köszönőlevélre már nem futotta a kimért időből. Október 5-én letakarták a szomorúság leplével azt, aki felhők fölé magasodó költeményt emelt a világ irodalmának csúcsára. Csak akkor ezt még nem tudta senki, legfeljebb Arany János, akihez Madách 1861-ben vitte el művét. Ez a levél egy szerencsétlen óriás levele egy kisebb jelentőségű, de szerencsés pap-költőhöz. Tárkányit - édesanyja már születése előtt papi szolgálatra ajánlotta. Tárkányi mint Viparina Béla látta meg a napvilágot Miskolcon, ez volt családi neve, csak később változ­tatta Tárkányira. Már egri kispap korában egyik balladájával dicséretet" kap a Kisfaludy Társaság pályázatán, s országos hírre emelkedik. 1840-et írnak akkor és Petőfit négy év múlva hozzá veri be a kemény tél, Debrecenből gyalog jövet a dermesztő fagyban. Barátsá­22 IX. évfolyam 11. szám - 1999. november

Next

/
Oldalképek
Tartalom