Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: A régi Magyarország vadaskertjeiről

gálták azok. Ezen kívül még az uralkodó, egyházi és világi méltóságok családtagjainak pihenőhelye is volt. A vadasok német neve Tiergarten szó egyszerre jelenti az állatkertet és vadaskertet. A Tiergarten kifejezés jelzi, hogy régi előkelőségek kedvtelésből, a maguk és környezetük gyönyörködtetésére létesítették azokat, ahová különleges állatfajokat is betele­pítettek. A vadaskert egyik francia neve a tirés, s a német Tiergart közös gyökerű, s a vada­sok létesítésének Karoling-kori emléke. Valószínű, az egykori vadaskertek szolgáltak némely, hazánkban nem őshonos állatfaj meghonosítására, így például dámszarvas, fácán vagy a XIX. században a muflon esetében. Tehát a vadasok az új állatfajok első tenyésztőhelyei lehettek. Érdemes megemlíteni, hogy a fácánok meghonosítására létesültek az első fácán­kertek. Szamota Oklevél Szótára 1457-ben említi Supra Silvam Facyanberek nevű határ­részt. Ez a Fácánberek a magyarországi fácánosok legelső és legrégebbi emléke. 1489-ben Estei Hippolit esztergomi udvartartásának ellátását szolgálták a Komárom megyei Naszvadon és Gután létesült fácánosai.17 A korai fácánosok a vadaskertek részei voltak. Oláh Miklós Hungária c. művében, 1536-ban írta a Csepel-sziget királyi vadasról: A sziget a vadászkastéllyal a királynéé. Mérhetetlen tömegű fácán, fogoly, fenyőrigó, túzok, s min­den neme a szárnyasoknak s vadaknak tanyázik itten, dámszarvasok, vaddisznóknak, nyu- laknak beláthatatlan sokasága. Soltvadkertről feljegyezték, hogy régente a jelenlegi vasúti állomása helyén 1247-ben jelentős tölgyerdő állt, s ennek egyik dűlője, Tyúkos, egykoron jeles királyi fácános volt.18 Heves megyében a török kiűzése után legkorábban az 1695-ben megkötött ún. Fenessy-féle szerződés 3. pontja említi ismét a püspök egri vadaskertjét. Ezt a vadast Erdődy Gábor püspök fejlesztette, aki a káptalantól Tihamér falu egy részét erőszakkal elfoglalta a vadaskert bővítése céljából. Majd a gróf Károlyi Sándortól kért gímszarvasok­kal, medvebocsokkal, dámokkal népesítette be a vadast, amely végül 1718-ra el is készült. 1730-ban az egri vadaskert a mai Deák Ferenc utca - Vasút utca - Vasútállomás - Nagyrét utca - Eger-patak, illetve a Csákány utcák által határolt területen állt. Bél Mátyás leírásából ismerjük, hogy volt benne konyhakert, gyümölcsös, díszcserjés, virágoskert, teknősbéka tanya és szarvasoknak, dámoknak elkerített terület. 1744-ben Erdődy püspök halálakor felvett leltár szerint 400 dámvadat és 6 gímszarvast vettek jegyzékbe. 1781. július 14-én Eszterházy püspök engedélyezte a vadaskert látogathatóságát Eger lakosainak. Felsőtárkányban a hódoltság után gr. Barkóczy Ferenc püspök létesített ismét vadaskertet. 1746-ban panaszolták a makiári gyalog jobbágyok, hogy 60 szekér vesszőt, 300 karót szállítottak le és 80 öl sövényt fontak. 1799-ben felvett leltár szerint a vadaskertet felügyelő fővadász háza is itt állt. 1830-ban az időközben elhanyagolt vadast újratelepítette Pyrker egri érsek, ahová 1831-ben a gödöllői Grassalkovich uradalomból hozatott 2 szar­vasbikát és 14 tehenet. Ez volt a törzsállomány. 1846-ban 23 gímszarvas, 12 dámvad, 29 őz volt itt. 1851-es kimutatás szerint két vadas létezett ugyanitt, az egyikben a szarvasok, dá- mok, őzek, nyulak, a másikban vaddisznók éltek, amelyet a térképeken fekete vadasnak vagy Vadsertés kertnek tüntettek fel. A korábbi kutatás szerint 1873-ban 43 évi üzemelés után a vadaskertet elbontották.19 Ez megtévesztő adat, mert később is fennállott, olyannyira, hogy 1909-ben évente 8-10 szarvasbikát, 80-100 tehenet, 60-80 őzet s 8-10 vaddisznót ejtettek. A két világháború között is még ideális vadászterület. Nem véletlenül vadászott itt 1929. január 21-én gr. Bethlen István miniszterelnök, aki egymaga 4 vaddisznót ejtett. A tárkányi vadas 1945 tavaszáig fennállt. Világi nagybirtokosok is rendelkeztek a megyében vadaskertekkel. Szilvásváradon 1863-ban gr. Keglevich Béla állította fel a vadast, a falut övező erdőben. Ő is Gödöllőről hozatta a törzsállomány jelentő 2 szarvasbikát és 12 tehenet. Az állomány öt év alatt 51 db­Új Hevesi Napló 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom