Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: A régi Magyarország vadaskertjeiről
ra szaporodott. 1868-ban az állatokat szabadon engedte. Később, a XX. század elején Wessely Károly lovag a terület birtokosa 5700 hektár határrészt az erdőben bekeríttetett. 1909-ben itt már 24 állandó etető volt, amelyre 350 gímszarvas és számos vaddisznó járt. A szilvási Vadaspark 1945 tavaszáig létezett. Párádon gr. Károlyi Gyula 1868 körül 3700 hektár területet kerítéssel vett körül a sasvári határban. Az első vadakat az 1870-es években telepítették a Károlyiak ecsedi és pusztateremi (Szatmár megye) birtokról. 1833-ban 400-500 db-ra becsülték a szarvasállományt, 1903-ban ugyanitt 54 szarvasbikát ejtettek. Az 1900-as években a vadaskertbe muflonokat hozattak, amelyek utóbb kiszökve a vadasból, elszaporodtak a környéken. A Károlyi-féle vadaskert a Károlyi-birtokok konfiskálása után is megmaradt, s 1944-ig az erdőgazdaság tulajdonosaként a Nemzeti Közművelődési Alapítvány működtette azt. A Bükkszék határához tartozó Pósvári vadasról az 1783-85 közt felvett első katonai térképezéshez készített országleírás tudósít. 1837-ben a még mindig a br. Orczy család kezén lévő vadaskertkén emlékeztek meg róla.20 Erdőkövesden az Orczyak 1774. évi kastélyleltárában szerepel a vadaskert, amelyet 1868-ban már csak díszkeretként említenek. A XVIII-XIX. századi Heves megyében számos fácános berekről tudunk. Kerecsenden (1724), Nagytályán (1730), Füzesabony-Pusztaszikszón (1730) az egri püspöki uradalom állíttatott fácánost. Hatvanban (1783), Aldebrőn (a XVII. század derekán) a Grassalkovich uradalom, Hevesen (1778) Haller Sámuel létesítette a fácánosát. Erdőtelken (1791) a Buthler család és Tarnaörsön (1772) az Orczy család, Párádon (a XIX. század végén) a Károlyi-család állítatta fel vadászat céljából fácánosát. További fácános berkek léteztek Kömlőn, Tarnamérán és másutt. A sok egykori fácános nevét a földrajzi nevek idézik. Az egykori fácánosokba való belépést és háborítást tiltották a tulajdonosok. 1791- ben gr. Buthler Gábor német vadászinasa az erdőtelki uradalmi fácánosba tévedt lovat, amely a helybeli kocsmárosé volt, hirtelen dühében karddal pusztította el. Nos, egykori birtokosok urasági alkalmazottai ilyen és hasonló módon védelmezték vadászterületüket. A vadaskerti kultúra a XVIII. századtól ismét virágzásnak indult. A vadasok alapításának újabb reneszánsza 1867 után következett be Magyarországon, ahol 1914 előtt a kerített vadkertek száma 235 volt21, s ennek csak a többszörösére becsülhető a fácánoskertek száma. Annál is inkább, mert a forrásokban (iratok, térképek, stb.) a Tilos határnevek is takarnak vadkertet, urasági fácánost vagy halászó vizet, amely körülményre már 1847-ben Fényes Elek felhívta a figyelmet.22 A Trianon utáni Magyarországon a nagybirtokon létesült vadkertek 1945 tavaszáig léteztek. Végleges eltűnésüket a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földosztásról hozott 600/1945. M.E. számú rendelet eredményezte 1945. március 17-én. 34 IX. évfolyam 7. szám - 1999 július
