Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: A régi Magyarország vadaskertjeiről
királyi vadasokkal kapcsolatban figyelemre méltó a Bakonyban, 1251-ben és 1360-ban Nagykapornak mellett említett Vadkert. Az esztergomi érsek egyik vadasát, a Nógrád megyei Ersek-vadkertet, 1271-ben említik először. 1288-ban nádori vadaskert létezése ismert Gömörből. Péter nádor említi Csákányfölddel kapcsolatban vára vadaskertjét és halászó helyét. Hasonló nádori vadaskertje volt az Újlaki családnak is az Illoknak nevezett Újlakon.12 1355-ben rendelte el Lajos király, hogy a Miskolc melletti Csanyikvölgyben, az ő vadászatának helyén halastavat és vadaskertet létesítsenek. Ezért Lőrinc fia László barsi ispán a diósgyőri pálosoknak, akiké e terület volt, a Szinva vizén malmot adott cserébe. A gyermek II. Lajosról írták, hogy itt a vadaskertben nyíllal vadászott 1515-ben. ...Augusztus elsején reggeli előtt Lajos, valamint Anna és Mária úrnők a várhoz közel eső vadaskertbe mentek, ahol számtalan dámszarvast, gímszarvast és őzet tartanak, és nyíllal lövöldözve őzet és szarvast vittek atyjuknak Ulászlónak, mint saját zsákmányukat.13 Előkelő régi eleink ritka állatokat is tartottak a vadasokban. 1527-ben például az esztergomi érsek vadasából kiszabadult bölényről tudunk, amely a pilisi erdőbe húzódott. 1519-ben, az Egerben tartózkodó Estei Hippolit egri püspök le akarta festeni azokat a tevéket, amelyeket Zsigmond lengyel királytól kapott, s azokat bizonyára az egri vadasban tartotta. Az egri püspöki vadas létezéséről 1448-ból ismert az első adat. Egy 1476-1477. évi urbárium szerint a vadashoz halastó is tartozott, amelyet a Szent Miklós utcai lakosoknak kellett gondozni, az ő kötelességük volt a haltelepítés, halászás és a tisztítás. Ugyanitt 1493- 96-ban a vadkert büszkesége a bölény volt. Emellett gímszarvasok, dámok, őzek és vaddisznók voltak a vadkertben. Az egri püspöknek emellett a XV. század végén már Felsőtárkány határában is volt egy másik vadasa. Ugyanitt 1493-ban már állt a püspöki pallacium, majorház, díszkert, pisztrángos tó. Az 1548-1552 közötti időben az egri és tárkányi vadasokban a vadászok terménybeli fizetést kaptak. A vadakat az egri várba szolgáltatták. Feljegyezték, hogy Felsőtárkányban 1550. október 17-én, Dobó István lakodalmakor ide vonultak vadászni, ahol a feleség, Sulyok Sára egy szép gímszarvast ejtett el. Mindkét vadas pusztulása az egri vár 1552. ostroma után következett be. A mohácsi csata után két napot töltött Szulejmán szultán a magyar királyok Buda- nyéki, kb. 500 hold kiterjedésű vadasában, ahol sólymokkal és vadászgepárdokkal űzte a néhai II. Lajos féltett vadjait. A vadast 1529-30-ban már puszta vadasként említik. Némely esetben városoknak is voltak vadaskertjei, így 1406-ban már Szatmár városának volt vadasa, ezen kívül Pozsony város hasonló létesítményéről tudunk. A hódoltság évtizedei alatt a megszállt területek vadasparkjai részben elpusztulnak, viszont a hódoltságon kívül továbbra is gondozzák azokat. 1573-ban a murányi uradalom területén létező elkerített vadaskertről tudunk, amelyet Possessio Thiergart néven említettek. A murányi hortus ferarum 1672-ben is megvolt.15 1653-ban a vadaskertek kezeléséről és fenntartásáról adott hasznos útmutatást Apáczai Csere János: 1. A vadállatoknak vadkertet kell készíteni, de nem igen messze a majorháztól, hogy mind hamarabb hozzájuthasson az ember. 2. Melyben nyulak, vadkecskék, őzek, szarvasok, vadkanok és több effélék legyenek.,.16 A vadaskertek létesítésének és működtetésének több célja volt. A vadászat előfeltétele a vad, ezért aki vadászni óhajt, annak védenie és tenyésztenie is kellett azokat. A vadaskertek legfőbb célja tehát a vadászathoz szükséges vad egy helyen tartása, és félvad tenyésztése. A szórakozáson túl, attól függően, hogy kihez tartozott a vadaskert, még a királyi udvar, a kolostor, a püspöki udvartartás vagy az uradalom hússal való ellátását szol32 IX. évfolyam 7. szám - 1999 július
