Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: A régi Magyarország vadaskertjeiről
T ÍL, 1. kép A Nyék törzsnév egykori ugor eredetű nyék közszavunkkal egyeztethető etimoló- giailag. Ennek eredeti jelentése: kerítés, sövény, elkerített hely, erdei kert lehetett'8 A budai Hűvösvölgy Vadaskert dűlőneve őrzi az egykori királyi vadasparkunk emlékét. Itt állt a középkori Nyék falu, ahonnan előkerültek a település XI. századi román stílusú templomának alapjai is. Feltételezhetően nem a véletlen műve, hogy Nyéken, amelynek jelentése vadaskert, volt Mátyás király egyik kedvenc vadászkastélya. A Nyék falunév jelzi, hogy lakosai egykori királyi szolgáltató népekként, a királyi vadasparkban dolgozhattak. Az sem a véletlen műve, hogy Szent László király Zólyomban lelte a halálát, ott, ahol az első, kőfalakkal védett, kapukkal tagolt királyi vadaskert nyomait találjuk. Vadaskertjeink korai létezése mellett a tudatos vadvédelem legelső okleveles bizonyítéka II. Géza király 1157-ben kiadott ólompecsétes okirata. A király ebben az esztergomi érseknek adományozza azokat a sótömböket, amelyeket addig az Esztergom és Párkány (Kákát) közötti Duna révnél a király vámszedői évről-évre az uralkodó részére átvettek. Az adománylevél viszont korlátozta az érseknek adott jogokat: ... azonban minden harmadik esztendőben, amikor nekem teszik, és ezt megparancsolom, száz darab kősó adassák (a királyi vadász ispánoknak) ezek a sótömbök pedig ott, ahol a szarvasok gyülekezni szoktak, a földre tétessenek le... II. Géza király e rendelkezésével arról gondoskodott, hogy a gyülekező helyükre vonuló pilisi, börzsönyi, gerecsei szarvasai akkor se szűkölködjenek sóban, amikor már az Esztergom-párkányi révnél már nem az uralkodó, hanem az érsek emberei kapják az Erdélyből hajókon ideszállított sót.10 A sózás mindenesetre több célt szolgált, legelőször is a vadak beszoktatása végett helyezték el azokat a kedvelt vadászhelyeken. Ezen túl fontos élettani és táplálkozási hatásai miatt létesítették az állandó sózóhelyeket. A Pilisben, Bakonyban, Vértesben, Gerecsében, Börzsönyben éppúgy, mint a távolabbi országrészekben a királyi szálláshelyeknek és velük a királyi vadaskerteknek számos példáját ismerjük. Ákospalotája (Esztergom és Pilismarót között) a XIV. századtól az esztergomi érsek nyaralója és vadaskertje, de talán már az Árpád-házi királyok esztergomi rezideálása idején 1255-ig vadaskert, mégpedig királyi vadas volt. Hasonló lehetett a már XI. században királyi paláciumként nevezett Dömös is, ahol Kézai krónikája szerint már Orseolo Péternek is áll egy kúriája. Érdekessége ennek a pilisi királyi vadászterület szélén álló kúriának, hogy templom is tartozott hozzá, s az itteni vadásziakban 1063-ban az ott tartózkodó Béla királyt a reá zúduló, összeomló trón halálosan megsebesítette. Dömösön a XV. században Oláh Miklós szerint az esztergomi érseknek volt már vadasa.11 Ez a vadaskert is egyike a legkorábbiaknak. Ezek után elmondható, hogy az Arad megyei Vadkert, amelyet László és Lampert hercegek adományoztak a titeli apátságnak, egyik legkorábbi ismert hazai vadaskertünk lehetett. Tágabb értelemben azt is mondhatjuk, hogy az Aranybulla koráig (1222) egész Magyarország egyetlen nagy királyi vadaskert lehetett. Ez idáig Ungot, Ugocsát, a Tisza menti legendás hírű Igfan erdőt, a Réz erdőt, mint királyaink vadászterületét emlegetik. A Új Hevesi Napló 31
