Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 9. szám - KÖZÉLET - Cserniczky Dénes: Megmenthető-e az emberiség?
Cserniczky Dénes zffle^m&atAefa-e az e/ndercáép? Jogos, időszerű és sorsdöntő kérdés. Egyszerűen arról van szó, hogy az erőszak soha nem látott mértékben elárasztotta a világot. Feltehetik a kérdést: Mit nyavalygok, mit jajongok, mit húzom én a vészharangot, mert amióta ember az ember, világ a világ, háború mindig volt és mindig lesz! MINDIG LESZ! Születésünk pillanatától kezdve benne élünk a történelemben. Közhely: ami ma történik, az esemény, holnap történelem. Egyéni sorsok és életek végtelen láncolata: pici kezek kapaszkodnak a védelmet és biztonságot adó szülői kezekbe. Ezek az erős kezek, mert törvény van rá, meg hát az ismeretszerzés kényszere miatt is, elviszik ezeket a pici embereket az iskolába. Beültetik a padba és a lurkó feje, mint egy szivacs, szívja magába az ismereteket, a tananyagot: írás, olvasás, számtan. Amikor ezek a gyermeki agyak „befogadóképesek” lesznek, komolyabb munkára fogják őket: matek, biológia, fizika, történelem. TÖRTÉNELEM.- Elbuktam történelemből - mondja a gyerek.- Miből buktál meg? Történelemből? - dorgál a zord atya. - Hisz' az csak mese. Mese? A világ népeinek történelmével foglalkozik a történelemtudomány, mely nem egzakt tudomány. Pillanatnyi érdekek, de leginkább a győző igazsága irányítja. Győzelem alatt pedig általában háborús győzelmet értenek. VAE VICTIS: JAJ A LEGYŐZÖT- TEKNEK, vagyis a győztes kénye-kedve szerint bánhat a legyőzöttel. Vég nélküli háborúk, öldöklés, a végén rákényszerített békekötés, amely népeket, nemzeteket megaláz, megnyomorít. Tulajdonképpen ez a történelem! Mitől és miért ilyen az ember? Biológiai felépítés, vagy még az élelemszerzés és védekezés vérgőzös állapotát adja át génjeiben egyik generáció a másiknak? És ezt okos pénzszerzők meglovagolják a nemzetek közötti gyűlölet szításával, és máris kész az üzlet. Mármint a fegyverkereskedelem. Soha nem felejtem el Édesapám első világháborús történetét. Karácsonykor a frontokon tűzszünetet hirdettek. Szenteste átmentek egymás lövészárkába és az ellenséggel együtt ünnepelték Jézuska születésnapját. Másnap reggel már egymást lőtték. Ahány tudományág, annyiféleképpen próbálja ezt magyarázni. Én személy szerint két magyarázatot fogadok el. Mindkettő filozófiai. Az egyik Schopenhauertől, a másik Nietzschétől van. Rettentő merész gondolat ilyen szellemi óriásokról véleményt mondani, de engedjék meg, hogy ezt megtegyem. Szerintem Schopenhauer az első gondolkodó, aki a mindennapok gyakorlatából látja és ítéli meg az életet. Mit mond? „A boldog élet egy koldus álma. A szenvedés, a testilelki nyomor a világ lényegéből fakad”. Az ember nem más, mint az AKARAT MEGTESTESÜLÉSE, a világ is a maga teljességében TÁRGYÁVÁ VÁLT AKARAT. WILLE ZUM LEBEN: életet akaró akarat. Nietzsche ezt még megtoldja, és szerintem ez a színtiszta igazság. Az élet: 66 IX. évfolyam 9. szám 1999 szeptember
