Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Magyar építészet V.
egyszerű költői mértanával és ifj. Rácz József darhani húskombinátja, ahol a mongol lelkűidet érezte meg a mű végtelen pusztához kötött nyitottságával. Ezer más épület tanúskodik architektúránk XX. századi térnyeréséről, mely mind az öt világrészen nyomot hagyott. Izgalmas stafétát figyelhetünk. Alvar Aalto, Le Corbusier, Gropius, Wright eszményeit vették át sikeresen építészeink, de úgy, hogy az Alföld névtelen gabonahombárait, szabadtéri tűzhelyeit, halászkunyhóit, napsugaras házainak derűs homlokzatát is számbavették. A kalocsai ház sugárkévéivel önmagában ima ugyanúgy, mint Makovecz százhalombattai temploma. A váltófutás folytatódik. Említettem Kerényi József szekszárdi ívét, de ez a központja Vadász György mohácsi emlékművének, s előde a teheráni nagy mohamedán ív és a római diadalívek sora - nagy korok építészetének alapsejtjei. Az ív-eszme architektúra lesz, szobrászatban ér el új lehetőséget Varga Imre és Marton László emberi formákat koronázó lendületével. Az építészet új energiái névtelenné válva, mely már az alakzat több szerzőségéből is egyenesen következik - vezénylik és kormányozzák az új értékeket, s ennek bő forrása a múlt hatalmas kútja, egy részeredmény több elviharzott gesztushoz kötődik, amely lehet ámulat és kudarc is -, építészeti győzelemmé válik, tisztul. A nemzeti harmónia nemzetközi összhangból is lendül, minden új alkotás olyan egyedi minőség, mely szintézis egyben. A világ általános krízisének egyik fő oka, hogy hosszú századok óta az erkölcs lassabban halad előre, mint a technika - a szív nem éri utol az értelmet. Ezért ítél jól Makovecz Imre, amikor azt hangoztatja, hogy a mai építészetnek erkölcsében három lépéssel kell lendülnie a magasságokba, szellemiségének addig csak egy lépésre kötelezett az üteme. így, csak így érhetjük el azt, ami annyira hiányzik, mely komoly veszélyt jelent - az ember lelki-értelmi egyensúlyát. Ebből következik, hogy az építészet új eszményének magába kell fogadnia az intellektust és a játékosságot, azt az egyetemességet, hogy otthont biztosítson az embereknek úgy, hogy közben a látvány igézetes játékosságával okozzon friss örömet. Minden korszerű épület közös ismérve ez a kulturált igehirdető jelleg, miközben a szakrális lelkiségben a műszaki kivitelezés tökélye nem engedhet meg semmilyen statikai gyengeséget. Sokszor terhe az új magyar építményeknek, hogy a bejáratnál nem biztosítja a fogadás ünnepét, hogy a beton túlsúlyba kerül a fa, az üveg ellenében, hogy eklektikusán fogadja a fényt, indokolatlan ámyékszigeteket hagyva a belső térben. A korszerű szemléletnek és a közízlés igényének megfelelően ma egyre inkább szobor és festmény is az épület, kellemes, fölemelő látvány, s miközben gyönyörködtet, az új ember lelki-szellemi összpontosítását kéri, sürgeti mindannyiunktól. Színt és formát sugároz, a testesült tér: Gondolat. „A nemzet csinosodását” indítványozta hajdan Kármán József, ez a csinosító buzgóság látható Kőszeg, Sopron, Pécs, Eger - szinte minden városunkban. Mindezt a városrendészeti-rendezési szigor általánosítja olyan hévvel, mely karaktert biztosít. Kiskunfélegyházán úgy, hogy őrzik az oly különleges platánsort, Kecskeméten úgy, hogy a szecessziós hangulatot egybefüzik a léptékben rokon és nem hivalkodó modem épületekkel, Mezőkövesden úgy, hogy a népművészet is dúsítja a házak főhomlokzatát, Sopronban úgy, hogy reggelente söprögetnek, s a tisztaságot is a szépség megújításának részévé emelik. Városaink stílusrendje arányos. Középkori emlékek sorjázódnak a reneszánsz hagyományoz, nagy bőséggel jelentkezik a megmarad-megtartott barokk, melyet az összképben gyarapít a klasszicizmus, az eklektika számtalan tömbje. A XX. század több iránya is meghatározó, olyannyira, hogy a lechneri magyar szecesszió, a Bauhaus ajánlata, az organikus magyar építészet is betüremkedik szinte minden magyar város rendszerébe, igaz, más-más helyi aránnyal. Új Hevesi Napló 69
