Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - ÉPÍTÉSZET - Szecskó Károly: Ki volt az egri líceum tényleges tervezője?
ÉPÍTÉSZÉT Szecskó Károly az ea/'t /£c#//sn Művészettörténeti szakirodalmunkban mindmáig makacsul tartja magát az a nézet, hogy a magyar későbarokk, illetve copf stílus remekét, az egri líceumot Fellner Jakab osztrák származású építész tervezte. Ennek hátterében az áll, hogy az 1920-as évek első felében Szmrecsányi Miklós nevű művészettörténész, az akkori érsek bátyja egy tanulmányt tett közzé, amelyben kutatásai alapján azt állította, hogy a líceum tervezője Fellner Jakab volt. Mivel Szmrecsányi Miklós szaktekintélynek számított, ebből következően 1925-ben, Eszterházy Károly püspök születésének 200. évfordulóján remekbeszabott emléktáblát helyeztek el a líceum előcsarnokában. Az emléktáblán az áll, hogy az épületet az 1765 és 1785 közötti években galánthai Eszterházy Károly püspök megbízásából Fellner Jakab tervezte. Később, 1958-ban, amikor a líceumot is műemléki táblával látták el, ezen azt vésték fel, hogy a nagyszerű épületet az említett építész tervezte. Nincs terünk arra, hogy minden eddigi szakirodalmi adatot áttekintsünk a téves felfogás szemléltetésére, ezért csupán arra hagyatkozhatunk, hogy az Új Hevesi Napló ez évi júniusi számában Losonci Miklós kiváló esztétánk, a magyar építészekről írott kitűnő sorozatában is átvette ezt a balhiedelmet és azt írta. hogy „Életművének jelentős pillanata, amikor gróf Eszterházy Károly szolgálatában megtervezte az egri Líceumot, amely főműve”. A szakirodalomban mindmáig makacsul szereplő téves adat hátterében az állott, hogy a nagy tekintélyű Szmrecsányi Miklós művészettörténész, illetve az őt segítő kispap- ok felületesen nézték át a líceum tervezésére vonatkozó levéltári iratokat. Az 1960-as évek közepén szerencsére Soós Imre kitűnő levéltáros újból átböngészte a líceum tervezésére vonatkozó irományokat és megállapította, hogy valójában a líceum tényleges tervezője nem Fellner Jakab, hanem Gerl József bécsi építész volt. Eszterházy Károly püspök 1761-ben adott neki megbízást arra, hogy a püspöki rezidencián tervezett emeletráépítéssel együtt dolgozza ki a megvalósítandó egyetemi épület tervrajzát is. Gerl József egyébként unokaöccse volt az egri Megyeházát építő Gerl Mátyásnak. Alig kapta meg Eszterházy Károly az egri püspöki székbe való kinevezését, amikor őt Gerl József még előző szolgálati helyén, Vácon felkereste. Az egri püspöki szék elfoglalását megelőző hetekben, 1762 nyarán a püspöknek családja tatai építészét, Fellner Jakabot ajánlották építészéül, de a püspök kitartott Gerl József mellett, és bécsi ügyvivője útján 1762. október 1-re meghívta őt Egerbe, hogy az egyetemi épületre vonatkozó tervezői megbízatást és részletes utasításokat az építkezés gazdájától, a káptalantól helyszíni szemle és közvetlen tárgyalás alapján átvegye. Az építész az említett napon Egerbe érkezett. Nem jött üres kézzel, mivel hozta magával az egyetemi, líceumi épület első tervvázlatát. A káptalan még ezen a napon megbízta őt az egri egyetem végleges tervrajzának kidolgozásával. Gerl október első felében még Egerben tartózkodott, amikor olyan váratlan esemény történt, mely szükségessé tette a magával hozott épületterv azonnali módosítását, második emelettel való kibővítését. Ennek hátterében az állott, hogy 1762. október első felében életveszélyessé vált a jogászok által használt Foglár-kollégium épülete. Ennek következtéÚj Hevesi Napló 65
