Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 6. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Rákóczi, a Habsburg-ház és egy egri harangöntő mester
‘Jlpor Clemér ^Rákóczi, a ptafcrshurg-íjáz és eg£J egri Jjarartgtmiő mester Súlyos árnyékok bolyongtak a vár vén kövei közt, királyok és lantosok, hadvezérek és költők és írók árnyai adnak itt találkozót az utódok emlékezetében, s ha egyszer valamely csoda folytán valóban találkoznának, a történelem nagy alakjainak szava vemé fel a vár piacának csendjét. I. Istvántól az utolsó fejedelemig, akik meglakták, vivták, vagy védték a várat, amíg vár volt és nem rom. Az utolsó fejedelemig, Rákócziig. Szűkszavúan emlékezünk róla, s azt is ritkán. Pedig egyike volt azoknak a kristály jellemeknek, akik mindent kockáztatva szálltak szembe a magyarságot bekebelező nagy osztrák birodalmi gondolattal, amelyből később a német világbirodalmi gondolat agyréme megszületett. Két tárgyi emlék is köti össze őt Egerrel. Egyik a barátok harangja. Rákóczi 1703 júniusában, tehát 16 évvel Egernek a töröktől való visszahódítása után lépett az ország területére Lengyelországból, ahová osztrák rabságból szökött. A Habsburg-ház elnyomó és gyarmatosító politikája miatt elnyomott nép seregestül állt zászlaja alá, s a kurucok nemsokára „sáncot vontak” a vár körül. A német és rác várőrség időnként kirohant, s ilyenkor véres csatározások folytak, de a vár védői mihamar visszahúzódtak, a feldühödött kuruc ostromlók pedig a várost pusztították, különös gonddal az egyházi javakra, annál is inkább, mivel még igen sok volt köztük az új hitű protestáns (Akkoriban még nem csitultak el egészen a vallási villongások). így kizaklatták ideiglenes lakóhelyükről azt a néhány ferencesrendi barátot, akik elsőkként telepedtek meg a török kivonulása után. A barátok panasszal fordultak a fejedelemhez, aki így intézkedett: „Mi Fejedelem, Felső Vadászi Rákóczi Ferenc, nemes Sáros vármegyének örökös Feő Ispánnya, etc. Adgyuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik ez mi levelünknek rendiben, hogy megh tekintvén Tisztelendő Páterek szegény állapotját, az tőlünk való kívánságot méltónak ítélvén, minthogy Eger városának elpusztulása miatt Eger Residentiájokban való lakásokat nem continuálhattyák, mígh Isten Eger várát kezünkbe nem adgya, adtuk és engedtük, Hevesi Fiskális Detrik házát Rezidentiájául úgy, hogy a Páter presidens, más Páter és Fráter Társaival a fenth nevezeth ideigh imperturbata benne lakhasson kegyelmes Protectionk alá vévé«. Parancsollyuk azért lovas és gyalog Hadi Tiszteinknek, nem különben más egyéb Híveinknek, és Hadainknak, mind közönségesen, mind pedigh személy szerént, hogy megh nevezett Páter Franciskánusoknak az megh írt Fiskális házában se személyekben, se semmi nemű hántások ne legyen; külömben ha valakik cselekedni merészelnek, nemcsak animadversionkat (ellenszenvünket) sőt kemény büntetésünket el nem kerülik. Kelt Miskolcz városában levő Táborunkban, die I-a Februarii, Anno 1704. F. Rákóczi. ” (A latin nyelvű oklevél valószínűleg egykorú fordítása). Persze, a vár meghódítására még várni kellett. Leopold császár küldött ugyan egy várkapitányt gróf Zinzendorff személyében s ez a csudálatos egérke nevű hadvezér október 16-án parasztruhában be is osont a várba, de Leopoldus ennél az egynél több katonát nem 6 IX. évfolyam 6. szám - 1999 június
