Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Koncz Lajos: A szenvedés és a kereszt teológiája I.
Seggeiéit: 21 Schematismus S.O. Cist. 1942. 240. 22 Tordai Ányos levele Gárdonyi Gézának. Előnyomtatott levélpapíron: Dr. Tordai Ányos S.O.Cist. házfönök, tanügyi főtanácsos Gimn. igazgató Baja. Dobó István Vármúzeum. Eger. Irodalomi Gyűjtemény. 67. 194.1. 23 UM1L III. 2110. 24 Gárdonyi József levele Tordai Ányosnak. Budapest 1929. január 21. OSzK Kézirattári Növendék napló. 1957/ 36. sz. Levelestár 25 Tordai Ányos levele Gárdonyi Józsefnek: Baja, 1934. október 4-én OSzK Kézirattári Növendék napló. 1957/ 36. sz. Levelestár 26 Tordai Ányos levele Gárdonyi Józsefnek. Gépirat aláírás nélkül. Valószínűleg Gárdonyi József által írt gépelt másolat. OSzK Kézirattári Növendék napló. 1957/ 36. sz. Levelestár 27 Gárdonyi Géza távirata Kassuba Domonkosnak. Felvette: Eger 903. aug. 19. OSzK Kézirattári növendéknapló. 1957. 36. sz. Levelestár 28 Schematismus S.O.Cist. 1942. 226. 29 A Gárdonyi-Társaság Értesítője. I. szám. Eger 1926. 1-2. 30 A Gárdonyi-Társaság Értesítője. I. szám. Eger 1926. 7-8. 31 Schematismus S.O.Cist. 1942.237. Koncz Lajos $7 szenvedés és a kérészi teológiája I. rész Nincs általánosabb és alapvetőbb igazság, mint a lét maga. S a bölcseletnek meghökkentő, de jól belátható felismerése, hogy ami problémaként jelentkezik a legáltalánosabb valósággal szemben, az nem az Abszolút Lét (mert a lét csak létként érthető!), hanem éppen a világ, a mi felemás, tört, halálraszánt, kontingens létünk, s ami az eszmélésben, a lélektani megélésben szenvedésként jelentkezik általa. Vagyis a véges, kontingens lét - tisztán filozófiailag tekintve - bizonyos polarizálással szenvedő létként mutatkozik be. Valami hasonlót sejtet szent Pál is, amikor azt írta: „az egész teremtett világ sóhajtozik és vajúdik mindmáig” (Róm 8, 22). Ezt a szenvedékenységet, legáltalánosabb, szinte kozmikus értelemben már a teremtett lét halálraszántsága hordozza, egy életen át tartó fenyegetettségben. De ezen belül és túl ki tudná felsorolni a létezők ezerfajta szenvedéseit, fájdalmát, amik a világot elárasztják: szerencsétlenségek, katasztrófák, ragály, betegségek, éhség, háborúk, haláltáborok, börtönök, terrorizmus szörnyűségei, lelki gyötrődések, válságok, csalódások, veszteségek, testi fogyatékosságok, megrokkanások, idegi megrázkódtatások, stb., s mind közelebbi, vagy távolabbi kötődésben az alapbajjal, a halállal. A megszokás bénító-ámító, majdnemhogy jótékony érzéstelenítése sokat tompíthat, elvehet a tudatosság megrendüléséből és az átélés gyötrelméből, de igazában sem ez, sem az egzisztencializmus álheroizmusa, vagy az önelhagyó belenyugvás a sorsszerűségbe - nem segít. A SZENVEDÉS MINT THEODICEAI PROBLÉMA Az emberiségnek ez a legősibb, súlyos kérdése, szent Vazul szavaival1 „a gyakran tárgyalt probléma”, mindig az Isten-kérdéssel összefonódva jelentkezett. A világot elárasztó szenvedés-özön rendszeresen felvetette az Isten létének, igazolhatóságának kérdését, vagyis theodiceai (majd teológiai) feladatként is jelentkezett. A szkeptikus válasz - Epikurosztól az Új Hevesi Napló 35
