Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 6. szám - KÖZÉLET - Bánhegyi B. Miksa: Van-e bencés kultúra?
Amikor az 1500-as években magyarázatokkal ellátva kiadták a zsolozsma összegyűjtött himnuszait egy könyvben, belekerültek ebbe a magyar szentek himnuszai is, amik itt születtek Magyarországon. Megjegyzésként odaírták melléjük, hogy a szótagszám stimmel, a szokásos latin dallamra énekelhetők, de a versmérték nem egyezik meg a klasszikussal. Aki ezeket a himnuszokat írta latinul, az a magyar versmérték szabályait követte, ami a régi ősmagyar versütemnek felel meg. Glatz akadémiai elnök úr Pannonhalmán elmondott beszédében hangzott el, hogy újra várja a magyar tudományos élet a szerzeteseket és az egyháziakat. 1648-50-ben az iskolák államosítása és a szerzetesházak feloszlatása idején katasztrófa következett be a magyar tudományos világban. Nemcsak azzal, hogy ezeket az embereket kivonták az oktatásból és a műveltség továbbadásából, a tudományos életből, hanem a magyar világi tudomány is rengeteget vesztett a több száz év óta rendszeresen gyarapított könyvtárak szétszórásával. Mit adott a magyar bencés kulturális élet az országnak? Csak néhány példát említünk: A „Halotti Beszéd” olyan kódexben maradt fenn, ami teljes bizonyossággal egy bencés monostorban keletkezett. Pannonhalmán íródott a „Boldogasszony Anyánk”, sőt egyes kutatók szerint az „Ah, hol vagy, magyarok...” kezdetű ének is, hiszen szóhasználatában és gondolatvilágában igen közel állnak egymáshoz. Említést érdemelnek az 1837-es pannonhalmi sematizmusban olvasható rendtagok közül néhányan, akik komolyabb tudományos munkájuk által váltak ismertté: ekkor van Pannonhalmán Szeder Fábián, akinek a mezőgazdasági naplói kincsesbányaként szolgálnak a mező- gazdaság történetét kutatók számára, de ő volt az, aki először foglalkozott a palóc nyelvjárással. Pozsonyban tanít az akadémián Jedlik Ányos, Pesten van Czuczor Gergely. Bakonybélen él Briedl (Beély) Fidél, aki az első rendszeres pedagógiai író Magyarországon. Ekkor növendék Rómer Flóris, aki később művészettörténész, régész és növénykutató lett; valamint Kruesz Krisztosztom, későbbi kémikus és reform főapát, de növendék még Rónay Jácint is. Ők mind egy nemzedék bencései voltak. Ebben az időben a rendnek 25 doktora, négy akadémiai tagja volt, és egy valaki tagja volt a jénai ásványtani akadémiának. Egyetemi tanárok is szép számmal voltak köztük: Bognár Cecil, Erdélyi László; valamint „A magyarság táncai” című monográfia szerzője, Prikkel Marián, szintén bencés volt. A Borossay által megírt matematika könyvcsalád könyveiből diákok évtizedeken keresztül tanultak, igaz, közben a bencések átdolgozták; de mintegy 50 évig ez volt „a” matematika könyv. Egyházi méltóságra emelkedtek az ekkori rendtagok közül: Kreusz Krisztosztom, Vaszary Kolos, aki történelemkönyveiről is híres volt, illetve e században Serédi Jusztinián, aki az egyházjognak volt kiváló művelője. Reméljük, a kultúra, az egyházi kultúra, amit a bencések képviseltek, újra megtalálja a helyét az egyetemes művelődésben. Az egyház, de minden vallásos ember beletartozik a magyar társadalomba, ezért az egyház kultúrája is beletartozik a magyar kultúrába, ami pedig az európai kultúra szerves része, s ez elválaszthatatlan az egyetemes kultúrától; ezért ismételten csak a kultúra egyetlenségéről beszélhetünk. Ha pedig így van, akkor állíthatjuk, ha valahol elhallgattatják az egyházi vagy bencés kultúrát, akkor az egész emberiség kultúrája szenved csorbát. Nem a bencés kultúrát fojtják meg, hanem az egyetemes kultúrát. Amikor pedig ezt fejlesztik, művelik, az egész emberiség válik teljesebbé, és ha ebben valami részük van a magyaroknak, a bencéseknek, arra büszkék lehetünk. 56 IX. évfolyam 6. szám - 1999 június
