Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 6. szám - KÖZÉLET - Bánhegyi B. Miksa: Van-e bencés kultúra?
W? O^Fof oFoT Bánhegyi B. Miksa ;H?an-e bencés kultúra, aúag^ a kultúra Eggruriírneégr A Bencés Diákszövetség egri szervezetének megalakulásakor elhangzott előadás A Szent Benedek-i „Óra et labora” jelmondatot szó szerint nem tartalmazó, de gondolatát teljes egészében magában hordozó Regula akaratlanul is elinditott egy európai kultúrát. Ez a tény senki által sem tagadható, elismert dolog. A római birodalom bukása után az addig nagyjából egységes kultúra kezd más formákat is magába olvasztani. A következő évszázadokban, amikor sztyeppéi népek özönlötték el Európát, ez a Regula egy olyan írási és olvasási kultúrát őrzött meg, ami ezeknek a népeknek a műveltségében nem volt megtalálható. Mi volt ez a bencés kultúra? A Regula napi több óra olvasást írt elő, s ezek szerint a bencés monostorok könyvtáraiban legalább annyi könyvnek kellett lennie, ahány szerzetes volt. A Regula előírja, hogy az apátnak vigyáznia kellett arra, hogy a szerzetesek magántulajdont ne birtokoljanak, s a magántulajdonként elrejtett tárgyak között szerepel az írótábla és az íróvessző. Ez mai fogalmaink szerint számítógépnek felel meg. Nem az apát volt tudományellenes, hanem a szerzetesek részéről túlzásba vitt tudományosság ellen kellett fellépni. A középkori nevelés az írországi bencés kolostorokban indult el. Nagy Károly alatt jött az a rendelet, ami minden európai kolostor számára a bencés Regula használatát írta elő. Ez volt az a Karoling reneszánsz, ami a kolostorokat tette a művelődés központjaivá, méghozzá azokat a kolostorokat, amelyeket csak a Benedek-i Regula alapján engedett berendezni, de ugyanakkor visszanyúlt a klasszikus műveltséghez is. Ezek a tényezők adták, hogy a VIII-XI. századtól Európában egy igen magas szintű műveltség indult el. Olyannyira, hogy megint tiltásra lett szükség: Aninani Szent Benedek megtiltotta, hogy a szerzetesnövendékek együtt tanuljanak a világiakkal. Azért volt erre szükség, mert túlságosan nagy méretet öltött a világiak monostori iskolázása. A bencések találtak erre is megoldást: két iskolát hoztak létre, egy schola intema-t a szerzeteseknek és egy schola extema-t a világiaknak. Erre jó bizonyítékként szolgál a Sankt Gallen-i monostor felépítése és az ottani levéltárban talált adatok. A XI. századig nem volt lehetőség máshol tanulni, csak szerzetesi, vagyis bencés iskolákban. Ezután indultak be először a székesegyházi, káptalani, majd a XIII. századtól a polgári iskolák. Szent László levele 80 pannonhalmi kódexről beszél, melyek között már olyan értékek is voltak, mint Cicero beszédei, Lucanus költeményei vagy Cato mondásai, sőt megvolt két példányban Donatus „Latin Nyelvtan”-a is. Csak akkor lehetett szükség két példányra, ha ezt iskolában használták. Szent Gellért legendájából tudjuk, hogy amikor megalapította a püspökBánhegyi B. Miksa OSB 54 IX. évfolyam 6. szám - 1999 június
