Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Az ökumené jegyében
Cs. Varga István ökutnervé. jegyében Németh Lászlóra és Czine Mihályra emlékeztünk Május 13-án a megújult Kálvin-házban Humanista elkötelezettség és protestáns felelősségtudat címmel Németh Lászlóra és Czine Mihályra emlékezett két egykori, győri bencés diák: Görömbei András, a debreceni egyetem intézetvezető professzora és Cs. Varga István, az ELTE TFK főiskolai tanára. A Kálnoky László Kulturális Egyesület szervezésében létrejött találkozót nagy érdeklődés kísérte, a jelenlévőket Ködöböcz Gábor, az egyesület elnöke köszöntötte. A rendezvényen Hanis Béla elnökkel és Bakos László titkárral együtt részt vett a Bencés Diákszövetség egri csoportjának több tagja is. Görömbei András az ökumené szellemében szólt a „Templom-építő Németh László” fájdalmasan hiányzó óriásmüvéről, etikumra épített minőségeszményéről, az „eklézsia-építő” Czine Mihály jelentőségéről. A rendezvény apropója a debreceni Kossuth Lajos Egyetemi Kiadó gondozásában megjelentetett In honorem Czine Mihály című, sajnos, már csak posztumusz könyv megjelentetése és egri bemutatója. Ünnepi kötetnek szánta ezt a tanulmánykötetet a két szerkesztő, Görömbei András és Kenyeres Zoltán, az ELTE intézetvezető professzora, de a sors emlékkönyvvé változtatta a szép kezdeményezést. A Sütő András Könyörgés Czine Mihály ért című írása még akkor íródott, amikor a Tanár Úr még élt, amikor még gyógyulásában reménykedtünk. 35 szerző írásai között találjuk Görömbei András, Borbándi Gyula, Vekerdi László, Monostori Imre, Kenyeres Zoltán, Szabó B. István, Bakonyi István, Bodnár György, Rónay László, Sipos Lajos, Tirczel Lajos, Márkus Béla, Pomogáts Béla, Cs. Nagy Ibolya, Ablonczy László, Bertha Zoltán, Imre László, Csűrös Miklós, Vasy Géza, Tamás Attila, Tarján Tamás, N. Pál József, Koczkás Sándor, Jánosi Zoltán és Szabolcsi Miklós munkáit. Jómagam pedig Templom- és eklézsiaépítő cimen Czine Mihállyal kapcsolatos emlékeimből és élményeimből fogtam egybe egy csokorra valót. A könyvet Czine Mihály életművének csodálatosan gazdag bibliográfiája zárja. A másik bemutatásra szánt könyv címe Németh László irodalomszemlélete, amely a debreceni Csokonai Universitas Könyvtár 17. köteteként látott napvilágot (Sorozatszerkesztő: Bitskey István és Görömbei András). A könyv nyitó tanulmányában, Csikorgó előidőkből létünk talpa lett címmel Bitskey István értekezik igen meggyőző rálátással és értékelő szemlélettel Németh Lászlónak a régi magyar irodalomról publikált esszéiről. Lőkös István Németh László és Krleza címen értekezik hatalmas anyagismeret és összehasonlító irodalomtudományi szempont- rendszer birtokában. Harmadik egri kötődésű szerzőként pedig A megtalált egyetlen metafora: „tejtestvérek” címen közlök tanulmányt, kiemelve „a megismerés: megértés, a megértés: szeretet” jelentőségét a szomszédos népekkel kapcsolatban. Ezt a szellemi hídépítő örökséget folytatta a költő és műfordító Nagy László, aki életével és életművével hitelesítve vallotta: „szomszédaink szellemi értékeit szeretjük és tiszteljük a létfontosságú megértés jegyében”. Görömbei András Sütő Andrást idézte Németh László regényben, drámában, esszében és műfordításban megtestesült szellemi hagyatékának méltatásakor, és Czine Mihály határainkon túl, a távoli Amerikában is kivételes eredményességgel megvalósított missziójának értékelésekor. Jómagam azt hangsúlyoztam, hogy Szent Benedek másfél ezer éves Regulájának Óra et labora (Imádkozzál és dolgozzál!) parancsa a debreceni Református Kollégium udvari homlokzatán Orando et laborando változatban szerepel, a Pax et gaudiumnak (Békesség és öröm) a reformátusoknál Áldás, békesség! felel meg. Az egész Regulát átható Ut in omnibus glorificetur Deus (Hogy mindenben Isten dicsőíttessék!) célkitűzés pedig Soli Deo gloria (Egyedül Istené a dicsőség!). Kifejtettem, hogy Luther a Törvény két hasznát említi: bűnösségünkre figyelmeztet, és ezáltal Krisztushoz vezet, kényszerít bennünket. Kálvin pedig rámutatott a Törvény harmadik hasznára: mindez akkor igaz, ha a szeretet tölti be a Törvényt, ha a Megváltó iránti hálaadás szellemében váltjuk valóra. Új Hevesi Napló 53
