Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Emlékezés az első önálló magyar nyelvű tanítóképzőre
Szcoskó Károly CmféRe^és 015 efső önálló magyar n^efvu tanítóRép5Őre 170 évvel ezelőtt, 1928, november 11-én nyílott meg Egerben az első magyar nyelvű tanítóképző. Az intézet alapítója Pyrker László akkori egri érsek volt. A képző az 1948-ban bekövetkezett államosításig egyházi intézményként működött. Az 1777-ben kiadott első Ratio Educationis előtt hazánkban nem volt szervezett tanítóképzés. A Ratio sem állíttatott fel még önálló képzőket, hanem a tanítóképzést az elemi oktatás legmagasabb fokán álló három évfolyamú városi népiskolával kötötte össze. Ezek voltak az ún. normál iskolák. 1828-ban Pyrker érsek Egerben felállíttatta az első önálló magyar nyelvű tanítóképzőt. Az érseket az iskolalátogatásai során tapasztalt hiányosságok késztették arra, hogy iskolát szervezzen a „mesterek kiművelésére”. Az intézet megszervezését első igazgatója, Rajner Károly érseki helyettes végezte el. Első otthona a Foglár-féle nevelőintézetben volt. Az iskola 1852-ben költözött át a líceum épületébe. Megalapításakor az intézet két évfolyammal működött. Tanítási tervét az intézet tanárai dolgozták ki, s azt a Helytartótanács hagyta jóvá. A képzés ideje alatt a növendékek megismerkedtek az elemi iskola tantárgyaival, tanítás- és neveléstant tanultak, s zenei képzést kaptak. Az 1843-44-es tanévben az érsek továbbfejlesztette az intézetet. A rendes tanárok számát kettőre emelte. A tantervet a kor szükséglete szerint módosították. Nemzeti szempontból nagy jelentőségű intézkedés volt, hogy Magyarország történetét rendes tantárgynak nyilvánították. Az abszolutizmus idején az intézet sok megpróbáltatásnak volt kitéve. Hazafias szelleme miatt nemegyszer a bezárás veszélye fenyegette. Az 1868-as XXXVIII. törvénycikk a tanítóképzés idejét három évre emelte, és elrendelte gyakorlóiskolák szervezését. Az intézet fenntartója Bartakovics Béla érsek, 1870-ben rendelte el a törvény alapján az iskola újjászervezését. Ezt az érsek megbízásából Tárkányi Béla igazgató irányításával végezték el. A képzés idejét három évre emelték, a tantervet a törvény alapján határozták meg. A tantervben megállapított tantárgycsoportok a következők voltak: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv, mennyiségtan, történelmi tárgyak, természettudományok, testgyakorlás. A tanterv az 1880-as években egészségtannal és méhészettel bővült. A felsoroltakon kívül pedig tartalmazott még kántorképzési célokat szolgáló tantárgyakat is. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a képzés idejét 1881-ben négy évre emelte. Az egri képzőben a négyéves képzésre való áttérés az 1883-84-es tanévben indult meg, az állami tantervnek megfelelő tantárgyakkal és követelményekkel. 1919. április elején - a Forradalmi Kormányzótanács március 29-i rendelete alapján - az intézetet államosították. Megszűnt a kötelező vallásoktatás és a kántorképzés. A képző közvetlen felettes irányító szerve a megyei kultúrszakosztály, majd a megyei művelődésügyi osztály lett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 7041/1920. sz. rendeletével a képzés idejét négyről hat évre emelte. A kormány ezzel az intézkedéssel a proletárdiktatúra után a képzés világnézeti (keresztény-nemzeti) hatékonyságát kívánta növelni. A hatéves képzés azonban már az induláskor kudarcba fulladt. Az egri intézetbe mindössze nyolc növendék jelentkezett. Ezért a minisztérium arra kényszerült, hogy a képzés idejét öt évre szállítsa Új Hevesi Napló 45
