Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: „…A távolságot, mint üveggolyót, megkapod…”
Európában ma is elteijedt az amulettek viselése és a keletről érkező magyarság színes üvegekkel ékesített ékszereinek igazolható használata közös gyökerű. Elképzelhető, hogy ez a műveltségi elem a honfoglaló eleinket megszervező török népfajú vezetőktől, harcosoktól származik. A szemverés, azaz a nézéssel való rontást megelőző eljárások a magyar néprajzi irodalomban számtalan és széles körben ismertek, főleg az újszülöttekkel kapcsolatban. Ezek közül a figyelmet elterelő feltűnő színű (általában piros) szalag a csuklón vagy gyöngy a nyakon, sajátos rontáselhárító. Mégis a leggyakoribb eljárás - számtalan bajmegelőző fogás közt is - a szenesvíz készítése (vízvetés)'6. A forrásvizek kultusza a XI. századi magyarságnál még olyan általános, hogy annak tiltását rendelte el Szent László az 1092-es szabolcsi zsinaton. „A ki pogány módra kutak /források régi neve/ mellett áldoz, avagy fának és forrásnak és kőnek ajándékot ajánl, akárki legyen, egy ökörrel bűnhődjék érte. ”17 Elgondolásom szerint, ismerve a forrásvizek kultuszát, talán ez a szokás fmn-ugorkori műveltségi elem lehet. Miután a népünk etnogenezisében ez a kettősség - vagyis a török, illetve finnugor gyökerek - nyelvünk alapszókincsével is igazolható, érthető, ha a rontás és a bajelhárító szokásaink is ezt a kettősséget mutatják, de legalábbis ez irányba mutatnak. E kérdésfeltevés kapcsán jut eszembe, a fenti probléma kétségtelen igazolásához kellene egy olyan üveggolyó, amely a távolságot megrövidíti, hogy a sötétben rejtőző, még ismeretlen összefüggések adatai megvilágosodjanak... ftegljjetcíi 1 FÉLIX R. Paturi: A technika krónikája. Bp. 1991. 70., 72. 2 FILEP Antal: Üveggömb. = Ortutay Gyula (föszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. V. Bp. 1982. 447. 3 MAJCHER Tamás: A középkori Szécsény. Város és társadalom a XVI-XVIII. században. = A Miskolci Egyetem történettudományi tanszékeinek konferenciáján elhangzott előadások anyaga. Mályi, 1992. dec. 15-16. Miskolc, 1994. 21. 4 PARADI Nándor: A Tiszanána-ónánai ásatás. = Folia Archaeologica. XLIV. Bp. 1995. 178. 5 KALMÁR János: Régi magyar fegyverek. Bp. 1971. 189. 6 A parádi lőszergyártás tényére nincs írásos forrásunk, az viszont elgondolkodtató, hogy idős üveggyári munkások még emlékeznek valamire, amelyet Rákóczi-cseppjének, Rákóczi könnyének, németesen Springlócnak neveztek. Ezt úgy készítették, hogy az olvadt üvegmasszából egy cseppet kivettek és hideg vízbe dobták. A hirtelen lehűlt üveg jégcsapfonnát vett fel, amelyet, ha marokban összenyomtak, akkor egy nagy pukkanással üvegporrá hullott szét. Ez valójában a fizika órákról ismert bolognai üveggel azonos. Az érdekessége pedig abban áll, hogy itt a gyárban készítettek különféle laborüveg-fajtákat, de a bolognai üveg, azaz gyerekjáték készítésére nem szakosodtak. Viszont az üvegcsepp golyóöntő formába helyezve, lassú hűtéssel lőszernek is alkalmas. Talán ez a Rákóczi cseppje, Rákóczi könnye és a Springlóc, amely .gyorsan haladót” jelent, halvány emléke a valamikori tényleges üvegből történő lőszergyártásnak. 7 CSIFFÁRY Gergely: A magyarországi üveggyártás évszázadai. Eger, 1998. 43. Kézirat. 8 TAKÁTS Sándor: Üveggyártók. = Gazda István (szerk.): Fejezetek a magyar művelődéstörténet forrásaiból. Bp. 1996. 352. 9 BUNTA Magda - KATONA Imre: Az erdélyi üvegművesség a századfordulóig. Bukarest, 1983. 32. 10 MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar orvosi emlékek. III. Bp. 1931.374. 11 HOPPÁL Mihály: Amulett. = Magyar Néprajzi Lexikon. I. Bp. 1977. 100. 12 MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar orvosi emlékek. III. Bp. 1931. 265. 13 SZABÓ JÁNOS Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában. = Az Egri Múzeum Évkönyve. XIII. Eger, 26. 14 NAGY Árpád: Az Eger-Szépasszonyvölgyi X. századi temető.= Az Egri Múzeum Évkönyve. VI. Eger, 1968. 82. 15 SZÉNÁSI Zsófia - TASNÁDI Zsolt: Kejecik és bakércik. = Élet és Tudomány. 1998. VI. 19. 783-784. 16 PÓCS Éva: Szemverés. = Ortutay Gyula (foszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. IV. Bp. 1981. 636-638. 17 Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvénycikkel. Bp. 1899. Szent László király dekrétumainak első könyve. 22. fejezet. Ábrák: 1. Üveggránát 2. Kvarckavics (kígyókő amulett Göcsejből) 44 IX. évfolyam 1. szám - 1999 január
