Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: „…A távolságot, mint üveggolyót, megkapod…”
ból álló nyakláncokon valószínűleg amulett lógott, továbbá rontás és baj elhárító szerepük miatt találunk üveggyűrüket, üveggömbbel díszes gyűrűket, színes üvegből készült boglárokat, fülbevalókat, stb. az elhunytak mellett. 1974-ben a Sarud határához tartozó Magyarad falu területén a XI. század derekán elpusztult település feltárása során következő üvegből készült leletek kerültek napvilágra. 1. Fülbevalópár, ehhez tartozó csüngő kék üveggömbbel, ill. kisebb fekete üveggömb. 2. Boglárpár, a bronz boglár hatszirmú rekeszeiben zöldes és vöröses színárnyalatú üveg volt. A szirmokon kívüli közökben üvegbetét volt. 3. Nyaklánc, gyöngyszemekből, köztük 3 db borostyánból oktaéderes, lapított hátoldalú hasáb, a többi üvegből a legtöbb világos- és sötétkék, meg zöldes dinnyemag formájú. 4. Egy gyűrűt is leltek, amely kék üvegbetétes volt.13 Az Eger-Szépasszonyvölgy-i X. századi temetőben, amelyet 1899-ben Bartalos Gyula régész tárt fel, szintén találtak a honfoglalók sírjában ezüstgyűrűt, amelyben nem ékkövek, hanem üvegpaszta darabok, illetve féldrágakövek voltak a foglalatban. Egy kameolköves gyűrű különösen érdekes. A kameolhoz ősidők óta babonás-misztikus képzetek egész sora tapad. Valójában a kameolok, a kalcedonók vörös és vörösesbarna változatai. A római korban és a középkorban Indiából hozták a legszebb példányokat. így nem véletlen, hogy az arab kereskedelem révén eljutottak a magyarsághoz is. A drágakövekhez fűződő hiedelmek a kő színével is kapcsolatosak voltak. Azt tartották a középkorban, s bizonyára nálunk is, hogy a vér folyását elállítja, a beteg fogat meggyógyítja, a haragot elűzi. Hasonló hatást tartott róla Apátzai Csere János is. A drágakövekhez fűződő hiedelmek a kő színével is kapcsolatosak voltak. A kameolt hússzíne miatt a vérzés elállításával hozták összefüggésbe. így valószínű, hogy a piszkosbama és kék üvegpaszta-berakások a fejes gyűrűkben egyes kövek utánzataként, azok hatását is hivatottak pótolni.14 Az üveggömbökhöz további hiedelmek fűződnek. Napjaink törökországi bazárjainak jellegzetes árnya a Boncuk (bondzsuk), amely szinte minden háztartásban megtalálható. Két fajtája van: az egyik a csupán díszítő funkcióval bíró sima, általában kék üvegszem, amelyet ékszerként használnak. A másik az ún. nazar boncuk, amely a szemmelverés ellen véd. Ebben a kék üvegszem közepén egy fehér szem található, ezt mindenhová kifüggesztik, hogy óvjon a rontástól. A lakás különböző részeiben kisebb-nagyobb szemek lógnak. Ez különösen a gyermekek közelében nagyon fontos, nehogy szemmel veijék őket. A kék üvegből számtalan hasznos és óvó tárgy készülhet: kulcstartó, hőmérő, állatalakok, de a leggyakrabban ékszer. Nem véletlenül készítenek kék üvegből ékszert, azt ugyanis hordozója állandóan magán viseli, s így folyamatosan védve van a rontás ellen. A hagyományos rontáselhárító szemeket férfiak készítik, speciális fűtésű kemencékben. A kemencébe apróra tört színes üveget helyeznek, amelyből olvadás után egy fémpálca segítségével kellő mennyiségű adagot kivesznek, majd egy másikkal formára egyengetik, s a kemencének a hűtésre kiképzett rekeszébe rakják. Egy kisebb szem elkészítése mintegy 10 másodperc időt igényel, s egy egész napi munkával közel 2.000 darabot lehet előállítani.15 Vajon az üvegből készült baj- és rontáselhárító amuletteknek miért volt a régi korok emberének a szemében valamilyen különös jelentősége? Talán azért, mert az áttetsző üveg olyasvalamit tudott produkálni, mint a nagyítás vagy a fény erősítése. Abban az időben ez kisebb fajta csodát takart, mert az üveggömb meg tudta lopni a távolságot, s nagyítóként láthatóvá tette a láthatatlant. Ezen kívül meg tudta lopni a fényt, s annak erejét képes volt megnövelni, amelyre a halandó ember eszköz nélkül képtelen volt. Talán van kapcsolat a honfoglaláskori sírokban található üvegpasztákból, üveggömböcskékből készült nyakláncok, színes üvegberaká- sú ékszerek baj- és rontáselhárító szerepe és a napjainkban Törökországban kedvelt boncuk és nazar boncuk használata közt. Talán nem csupán a véletlen műve, hogy a Közel-Keleten és DélÚj Hevesi Napló 43
