Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 5. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: „Hetedhét országon is túl…”
A hazai korai feudalizmus korában keletkezett vagy komponált Erdély címer a korban érvényes heraldikai szabályok figyelembe vételével, s magyar mitológiai elemekből átmentett részletek egyesítésével állt össze. A „hét vár, a Hétvármegye", Siebenbürgen a honfoglalók első hazáját, a hetedhét országot, azaz a hét törzsfö territóriumát jeleníti meg. Németh Gyula nyelvtudósunk szerint „sólymainknak” hét török eredetű nevét gyűjtötte össze. A sólyom, az ölyv, a karvaly, a turul, a bese, a zongor és a torontói az ómagyar nyelvben egyaránt sólymot jelentett, s sólyomnak bizonyos fajtáit takarják. Korábban a torontálmadarat hibásan azonosították a gödénnyel, pelikánnal, publikánnal. 10 A keselyű, ölyű, karvaly, sólyom, szongor (sólyomfajta ragadozó) és a turul fogalma honfoglalás előtti török jövevényszavak. A ragadozó madarakra vonatkozó gazdag szókincsünk jelzi, hogy ezek az állatok eleink életében nagy szerepet játszottak, nyilván a velük folytatott vadászat révén. A turult galambász héjának szokás tartani, eredetileg sólymot vagy hasonló ragadozó madarat jelentett. A magyar hagyomány mitologikus környezetében jelenik meg - az Emesére alá- szálló madár isteni látomás -, eredetében totemisztikus hiedelem. A totemállatok valóságos földi lények égi másai, csak alakjuk azonos, de ez elegendő a földi megfelelőiknek tiszteletéhez. A kiterjesztett szárnyú ragadozó madár, valamint a képzelet szülte szárnyas ragadozók, amelyek mellükön vagy szárnyukon emberi alakot vagy arcot mutatnak, a bronz kisplasztikákon, kultikus fegyvereken már az időszámítás előtti I.. évezredben megjelentek a Volga-Káma vidéki finnugorok körében. Nem elképzelhetetlen, hogy a törzsfők mindegyikének a totemállata eredendően valamely ragadozó madár lehetett a hét közül. Ezt nem tudjuk, de az tény, hogy a honfoglaló Kaplony nemzetségbeli Károlyi család címerében egy szívet markoló karvaly = karuly, azaz a család névadó madara látható. A csatlakozott kabar törzsbeli Aba nemzetségnek is egy ragadozó madár a címerállata. Az viszont az őskrónikából igazolható, hogy a törzsfok Erdélyben hét várat emeltek az országaik védelmére, ahhoz sóbányákat kapcsoltak, s ezek együttesen a XIII. századig hét uradalmat alkottak. Emese a honfoglalás mondakörének egyik jelentős alakja, az Árpádok ősanyja. Neve is az anya jelentésű egykori magyar eme szónak -s kicsinyítőképzős származéka. Emese alakjához kapcsolódik az ún. turul monda. Középkori történetíróink a magyarokat új hazába vezető Álmos fejedelem születését, sőt a nevét is anyja csodálatos álmával hozzák kapcsolatba. Anonymus szerint (3. fejezet) Emese, Ügyek vezér felesége férjétől teherbe esett. Ebben az állapotban álmot látott, s úgy vélte, turulmadár képében „isteni látomás" közelítette meg, s „reá szállva teherbe ejtette”. Azután pedig úgy érezte, „ méhéből forrás fakad és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el ”. A monda e másodlagos változatával szemben, eredendően az állatős mellett az emberős ismeretlen, a megtermékenyítés pedig nem álom, hanem valóság. Belső-Ázsia és Szibéria népei is hasonló totemisztikus felfogással eredez46 IX. évfolyam 5. szám - 1999 május
