Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - V. György Ágnes: Elmúlt egy évforduló
*V. Elmúlt egy évforduló Ági, a 18 ezer (!) kötetnyi könyv és a körülbelül ugyanennyi fénykép, valamint e megszámlálhatatlanul sokezer-oldalnyi kézirat és jegyzet között él, egy régi, háromszintes kertes ház első emeletén. Az alsó szinten, a kertkaputól a házig, és a lakáson belül: lépcsők. Sok-sok lépcső, amit naponta többször meg kell „hágni” ahhoz, hogy az élet funkcióit bonyolíthassák. A szobák, például a valamikori gyermekszoba, (ma az egyik könyv- és fotó-tár), amelyben az a csodálatos pletyka-album készült (és jelent meg nemrég), ami a Karinthyakról árulkodik: fotókban. Az életükről, a barátokról és szerelmekről, és mindenről, ami volt. A van-ról: nem igazán... Ágiról alig van benne kép, nemcsak azért, mert ő volt a könyv egyik szerkesztője (a másik Jovánovics Miklós), hanem mert ő túl szerény ahhoz, hogy mutogassa magát. Most is kérnék tőle, de magáról nincs „sztár” fotója, sőt semmilyen „Selbstportrait”-ja sem, csak Cinivei, Cinivei, Cinivei! Ott is többnyire csak oldalról, vagy a háttérben. Aztán a gyerekekkel: Jutkával, az első házasságból született nagylánnyal. Jutkának ugyan Cini volt az élő, valóságos apukája, mivel édesapját nem ismerhette: Ági első férje, a kislány apukája a Don-kanyarban pusztult el, néhányhavi, rövid házasságuk közben. És bár Cini nevelte a kislányt, csak sokára adoptálta, mert Ági csak néhai férje szülei halálát követően járult hozzá az örökbefogadáshoz, az idős nász-szülők iránti tapintatból. Cinivei közös fiuk, Marci már hatéves volt, mikor Jutkából is Karinthy lett. És mit tesz a Sors? Cini mint futballbíró, Metzben vezetett egy meccset, amelyen felkereste őt édesapjának Franciaországban élő fivére, akivel addig nemigen tartották a kapcsolatot. Nagyon megörültek egymásnak és a folytatás az lett, hogy a nagybácsi fia, Pierre Karinthy eljött Budapestre meglátogatni unokatestvérét. És itt, első pillantásra, Jutka és Pierre, egymásba szerettek... Pierre el is vitte - vette Jutkát, kinn. Ági története szerint a francia anyakönyvvezető kékre-zöldre váltan tapasztalta, hogy egy y-os Karinthy-lány, a megfelelő Karinthy-szülőkkel, egy i-betűs, francia Karinthi- fiúval - szintén azonos nevű szülőkkel - akar házasságot kötni. A francia törvények tiltják a családon belüli, vér szerinti házasságkötést. Hosszabb magyarázatba telt, míg az anyakönyvvezető megértette, hogy nem vér szerinti rokonokról van szó. A Karinthy név tehát tovább él, többszörösen is. Először is Jutka-Pierre gyermekeiben, akik közül kettő fiú, egy lány. Ezek az unokák kiválóan beszélnek magyarul. Sajnos - teszi hozzá Ági nagymama - a dédunokák már csak franciául tudnak, de azért megértjük egymást. Én is beszélek valamit franciául, de annyit feltétlenül tudok, hogy őket megértsem. Gyakran jönnek és én is sokat vagyok náluk... Azután persze Marci fiunk is, aki itthon a név viselője. Neki ugyan kislánya van...(Kislány? Vera húszéves, gyönyörű hölgy. Karinthy Mártonnak Gyárfás Júliával, Gyárfás Miklós író leányával kötött házassáÚj Hevesi Napló 61
