Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: Dib, dáb, daruláb, tarka disznó mezétláb
Különösen érdekes az, hogy az avar kettős sípok zöme az archeo- zoológiai vizsgálatok szerint darucsontból készültek. A vizsgálat alá vett csontokról kiderült, hogy a daru lábszárcsontjábó\ készítették azokat. Van egy érdekes dolog, amely a sípok darucsont anyagát magyarázza. Ez pedig a pusztai vagy ilyen gyökerekkel rendelkező népek különös vonzódása a dar- vakhoz. Érdekes a japán darukultusz, amely még ma is él. Ez az ún. mandzsu daruhoz kötődik. Ez a japán sógundk jelképállata. Az ordosi Dongsheng megye (Kina) régészeti múzeumában őriznek egy kocka alakú követ, amelynek egyik oldalára két szemben álló hosszúnyakú darut faragtak. A darvak közt szimmetrikus csigavonalakból formált életfa motívum van. A darvakkal kapcsolatban magyar vonatkozások is felmerülnek. Utaltunk már a koronázási palástra. Ezen felül a daru feltűnik a korai címereinken és régi pénzeinken is. Az sem véletlen, hogy a daru kapcsolatba hozható a magyarság hitvilágával, amiről szintén korábban szó esett. Nem tűnik különösnek ezek után, ha megemlitjük: a daruábrázolás a „nagyszentmiklósi kincs" 7. sz. korsóján is megtalálható. A nagyszentmiklósi kinccsel kapcsolatban lassan kikristályosodó vélemények szerint leginkább a későavar-magyar- onogur-bolgár kultúrkörbe tartozik. A daruhoz való vonzódás köréhez és avar kapcsolathoz még egy adalék. Raszul Gamzatov: Darvak c. versének a következő részlete: Nagy útjuk hosszát mérve egyre szállnak, S hangjukból egy-egy név kihallható, mert mintha avarul kiáltanának, rokon beszéd nekünk a daraszó.18 Felvetődött a gondolat, hogy az avar sírok darucsont-anyaga mögött talán valamilyen kultikus vonás rejlik. Nem tudjuk, hogy az avar sípok használói pásztorok, zenészek voltak-e. Bár a pásztorok mindig férfiak, ezt cáfolandó női sírból is került elő. Az sem deríthető ki egyértelműen, hogy az avar siposok, pásztorok, regősök, táltosok voltak-e? Még az sem tisztázható, hogy a kettős sipok síphoz vagy dudához készültek-e? A magyar néprajzban azonban kétségtelenül köthető a dudák (és egyéb sípok) használata a pásztorkodáshoz. Kultikus vonások is vannak a magyar néphagyományban. Sárosi Bálint zenei kutatásaiból tudjuk, hogy a pásztoroknak régebben nemcsak mulatozásaiban, hanem egyéb ünnepi alkalmaiban is szerepe volt a dudának. Dudaszóval vonultak karácsonykor a pásztormisére, s volt idő, amikor még a templomban is megszólaltatták a dudát. Szerepelt a duda a betlehemes játékokban is, amint azt a dunántúli és palócföldi betlehemes szövegek tanúsítják. A néphit szerint azonban nem annyira a templomba való, mint inkább ördögi, boszorkányos hangszer a duda. Erre utalnak a dudával kapcsolatos gyakori hiedelmek, és a különböző történetek a boszorkányok dudabáljáról. A néphit területéhez és a népi gyógyászathoz tartozik, hogy nem ismeretlen a síppal való gyógyítás. Az avar síppal s a dudával azonos megszólaltatású az egytestű magyar nádsíp, melyet Erdélyben is ismernek.19 Az újabb kutatások szerint az avarok nem tűntek el, mint ezt az orosz őskrónika irta, hogy „eltűntek, mint az oborok" (avarok). Ha eltűntek, akkor az csak azért történhetett, mert azok az avar népcsoportok, amelyek megérték Árpád magyarjainak a bejövetelét, azok Új Hevesi Napló 43
