Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: Dib, dáb, daruláb, tarka disznó mezétláb
beolvadtak a magyarságba, s részt vettek a magyar nép etnogenezisében. A magyar mitológiában két olyan fontos jelenség van, amelynek késő avar kori megléte bizonyítottnak tekinthető. Az egyik a népmeséink, s díszítőművészetünk alapvető motívuma, az égig érő fa, a másik a világosság-sötétség (nappalok és az éjszakák) a jó és a rossz kozmikus küzdelmét szimbolizáló Szent László legenda, s azokat megörökítő falképek sokasága. Az újabb temetőfeltárások során (Viszneken, Vörsön) olyan késő avar temetőket találtak, amelyekben Árpád magyarjainak sírjai megtalálhatók voltak, és az embertani vizsgálatok szerint házassági kötelékek mutathatók ki a késői avarok és Árpád magyarjai közt.20 Díb, dáb, daruláb tarka disznó mezétláb, én elmentem az erdőbe tölgyfa karót szedni, utánam jött Beke bácsi hátba veregetni. Díb, dáb, daruláb, tarka disznó mezétláb, eridj, ki Te hát!21 A néphagyományok vizsgálatainak eddigi tanulsága, hogy a talán legarchaikusabb emlékeket, kultikus s egyéb szokásokat, hiedelmeket őriznek a gyerekjátékok, gyerekdalok. Ezek sorából is különösen réginek számítanak a zenei kísérő anyagtól lecsupaszított szövegemlékek, s köztük a gyerekmondókák. A darvakkal kapcsolatos kultikus örökségünk része ez a XX. század elején gyűjtött gyermek kiszámoló játék. Talán nem véletlenül említi a mondóka valamikori névtelen szerzője a magyarok és avarok kedves madarának, a darunak a lábát. Az, hogy ez is az avarmagyar etnogenezis bizonyítéka lenne, ma még biztosan nem tudjuk. Talán, majd egyszer a fejekben lévő világosság-sötétség küzdelme eldönti... 1 ZOLNAY László: Vadászatok a régi Magyarországon. Bp. 1971. 43-44. 2 RÉTHLY Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Bp. 1962.32. 3 SZAMOTA István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. Bp. 1891.91. 4 GUNDA Béla: Daru. = Magyar Néprajzi Lexikon. 1. Bp. 1977. 555. 5 SZŰCS Sándor: A Sárrét múltjából. = Miklya Jenő (szerk.): Sárréti írások. Néprajzi és helytörténeti antológia. Szeghalom, 1965. 24. 6 ZOLNAY László: Vadászatok a régi Magyarországon. Bp. 1971. 79., 246. 7 ZOLNAY László: Vadászatok a régi Magyarországon. Bp. 1971. 68. 8 TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. Bp. 1917. III. 89. 9 GYŐRFFY István: Nagykunsági krónika. Bp. 1955. 48. 10 GUNDA Béla: Daru. = Magyar Néprajzi Lexikon. I. Bp. 1977. 555. 11 GYŐRFFY István: Nagykunsági krónika. Bp. 1955. 47. 12 BOROVSZKY Samu (szerk.): Gömör-Kishont vármegye. Bp. É. n. 28. 13 SUGÁR István: Borsodi oklevelek a Heves Megyei Levéltárban. Miskolc, 1980. 204. 14 GYŐRFFY István: Nagykunsági krónika. Bp. 1977. 311-312. 44 IX. évfolyam 2. szám - 1999 febmár
