Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Teleki Sándor: Első találkozásom Bem apóval
Nemigen láttam emberben annyi ellentétet önmagában, annyi következetlenséggel; - nála a fukar fösvénység a préda pazarlással karöltve járt, a ronda piszok a fényűzéssel; - a kicsapongó jókedvből minden átmenet nélkül a legmélább búbánatba rohant át - szeretete pillanat alatt gyűlöletté lön -, hónapokon keresztül rakta élére a pénzt, hogy három "vízin"12 elherauszolja - ezreket korteskedett el ma, hogy holnap elcsapott kocsisának pruszlikját saját kezűleg hátáról lerántsa. Mint első alispán nyolc-tíz patvaristát13 tartott, kiket kártyázni tanított, pénzt adott nekik kölcsön, s legnagyobb öröme telt, ha az adott húszasokat visszanyerhette. Jókedvében jobbágyainak telkeket ajándékozott - s szobájának egyik szöglete tele volt zálogba lefoglalt baltákkal, fejszékkel és vasvillákkal. Eszébe jutott megnősülni, s megkérte konyhaszolgálóját; Rózsi vonakodott; adott neki huszonnégy órai gondolkozási időt; - Rózsi gondolkodott, gondolkodott, s az idő leteltével szemlesütve mondá:- Meggondoltam, tekintetes uram - de már én csak Pistához megyek! Pista pedig az igáskocsis volt. A szomszédban egy igen előkelő asszonyság felajánlotta szép, művelt leánya kezét - Darvay azt felelte rá:- Édes Nagysám, elég volt egyszer ánglusnak lenni! Háza, háztartása is olyan volt, mint gazdája - piszok a fénnyel, gazdagság a szegénységgel, pazarlás a fösvénységgel bizonyos diszharmonikus egyhangúságot kölcsönzött, melyet én csakis nála tapasztaltam. Azon időben gyakran fordultam meg házában - én már nem voltam nála vendég, beletaláltam magamat különcködéseibe. Vendégek érkeztek. - Kinéz az ablakon.- Ugyan kivel ver meg az Úristen? Úrhölgyek voltak.- Fiúk! szedjétek le az ágyatokról a lepedőket, s terítsetek asztalt- mert nincsen tiszta abrosz a háznál. Felterítettek - meg volt rakva az asztal régi ezüst service-szel -, s a patvarista urak lepedőjén ebédelt az úri társaság. Megérkezvén Krassóba Bem tábornokkal, behajtattam a Darvay-udvarba. Ferenc úrnak rossz kedve volt, de mégis elég szívesen fogadott.- Hát ugyan merre jár, domine Comes?14- Nem járok, hanem járattatom! - s bemutatám a tábornoknak. Hideg volt, s csak lakószobája volt befűtve, oda vezetett. Az öregúr körülnézett, s láttam szemeiből, hogy meglepte a dekoráció. Azt hiszem, ő is kevés hasonlót szemlélt életében!... Nagy négyszögű szoba - az egyik szegletben a kandalló, melyben a nyirkos, frissen vágott fa érzékenyen sírdogált, s csakis a tengericsutkák csaltak belőle életjelt -, a kandalló mellett egy puttony, a benne elrothadt szőlőgerezdekkel szüret óta ott melegedve (kérem megjegyezni, hogy ez december második felében történt!). A kandalló előtt három szalacsi szalmával font karosszék, a kandallón birsalmák, úri- és lopótökök - felette összetört tükör, Wesselényi Miklós és Kölcsey arcképeivel. 20 VIII. évfolyam 1848-as különszám - 1998
