Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Teleki Sándor: Első találkozásom Bem apóval
Az ablak közt íróasztal megrakva mindenféle képzelhetetlen holmikkal, szerszámokkal, portékákkal és állapotokkal. Faggyúgyertya és puncsesszencia, sült gesztenyének a héja termometrummal15 - aszalt szilva, a háziúr fehér báli mellényén -, mindenféle kéziratok, salétrom, barackmag, sárgarépák, kompassz16, fonál-gombolyék, s az ég tudja, hogy még mi minden, emlékszem, hogy egy darab Stockfisch is volt még ott több éveken át és keresztül. A másik szöglet tömve volt a már említett konfiskált fejszék-, balták- és vasvillákkal. A fő tért a szoba padozatán egy óriási szalmazsák, négy viseltes lópokróccal beborítva foglalá el. - Midőn Darvay üléssel megkínált valakit, erre mutatva mindig azt mondta:- Tessék leülni az ázsiai luxusra. A harmadik szögletben volt az ágya, melyet csak akkor vetettek meg, midőn az alja letört; - a falon hápogásainak undorító nyomai látszottak, mert megfordulni restellt. Ezen díszteremben, az ázsiai luxuson foglalánk helyet. Végre befutöttek a tábornoknak szánt szobába. - A tkísértük az öregurat. Ezüst kandeláberekben égtek a faggyúgyertyák, régi aranyszövetü paplan takarta ágyát, óriási medvebőr terült az ágy előtt - az ágy mellett egy háromlábú faszéken egy nagy hábárló17 a mosdótál szerepét játszotta -, s a szoba egyik szegletében egy nagy csomó nyíri kolompár volt felhalmozva. A tábornok írószert kért. Kimentünk, s lön nagy vadászat, tinta, penna és papír után; - lelőttük a pennát, a papírt, a kalamárisnak nyomán hajtottunk, de a tinta - kámforrá vált. Darvay befüttyinté legényét.- Te! vegyél egy vasvillát, menj át Mózeshez, üsd agyon, s rabold el a kalamárisát. Míg mi hajtóvadászatot tartánk az íróeszközökre, azalatt megérkezett a tábornok segédtisztje, egynéhány kocsikísérettel, megyei tisztviselők s más önkénytes tisztelgők. Letelepedtek. - Darvay vidulni kezdett, s egyszerre elárasztotta a jókedv. -Ilyenkor aztán a szó teljes értelmében igen kedves ember volt; nagyszerű humorával, utánozhatatlan cinikus kitételeivel, lakonikus mondásaival napokon át el tudta mulattatni vendégeit; - ilyenkor a legelőzékenyebb házigazdává vált. Legénye megérkezett a tentával, bevittük a tábornokhoz; az öregúr fel s alá sétált szobájában.- Bocsánat alkalmatlankodásaimért! - szíveskedjenek, kérem, segédtisztemet beküldeni, s mondják meg, hogy hozza be írótárcámat az irományokkal. - Darvayhoz fordult: - És ha Ön olyan kegyes lenne, hogy nekem egy tányér köménymagos levest csináltatna, igen le lennék kötelezve. Darvay rám nézett - s kimentünk.- Domine Comes! - engem mindig így címzett - mit tart az úr e vén emberről?- Azt hiszem, nekünk készítették; nagyon szigorú, s amellett jó - azt mondják, Osztrolenkánál csodákat művelt.- Na, én nem várok valami nagy dolgokat tőle; - nagyon udvarias - köménymagos levest vacsorái - aztán lengyel!... én polyákot csakis akkor láttam kártyán nyerni, ha csalt; - a szerencse a legnagyobb tudomány. Gróf A. A. bevitte a tábornok írótárcáját irományaival, s benn maradt nála. Darvay elővett egy játékkártyát. Új Hevesi Napló 21
