Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Teleki Sándor: Első találkozásom Bem apóval
Teendőimet végezém, azon lázas tevékenységgel, mely a hazafit a szabadságharc alatt ösztönzi; - rendezni, szervezni, szerelni, erős hittel, mély meggyőződéssel, egy pillanatot nem kétkedve a jövő sikerében, nem tekintve az élénkbe kerülő akadályokra; - akarat fejlődik ki az emberben, s akaratának erőssége a várt eredményt eszközli. Jelentést írtam a kormánynak Bem megérkezése és első fellépéséről, midőn segédtisztje által magához hívatott. Siettem hozzá. - Befogott kocsi állt a vendéglő udvarán. Az öregúr készen volt az indulásra.- Én indulok, s kormánybiztos úr jön velem.- Tábornok úr parancsára; de még előbb rendelkeznem kell, s holmim sincsen bepakolva.- Nem tesz semmit, az úton majd rendelkezik, menjünk. Egy vékony kabát volt rajtam, s az idő csípős hideg - de nem volt mit tenni, beültem a kocsiba az öregúr mellé; egypár szóval rendelkeztem a vendéglősnek, hogy pakoltasson be nálam, s küldje kocsimat hátaslovaimmal együtt utánam, azt sem tudván merre, vagy hova. Kiértünk a városból. - A város végén megáll a kocsis, és azt kérdi: merre? Én lefordítám németre, s kérdém az öreg úrtól:- Merre?- A szamosi hídon keresztül és balra. Világos lön előttem, hogy Nagybányára megyünk. Hosszasan haladtunk - az öregúr hallgatott, mint a hal. - Végre egy kátyúba zökkent a kocsink, s akkor megszólalt:- Volt-e Ön katona?- Igen is, nem is.- Hogyan?- Egy expedíciót csináltam Spanyolországban.- Ki alatt?- Don Ramón Cabrera alatt.- Ön carlista volt?- Tulajdonképpen nem voltam, de ott szolgáltam.- Hogyan?- Sportból. Az öreg úr jóízűen elnevette magát, s fölolvadt; kérdezősködött toronyáról-boronyáról, s mintha kicserélték volna, olyan kedves és előzékeny lett; megkínált bundájával, én lábpokrócát fogadtam el. Beesteledett, a köd sűrű cseppekben hullott alá.- Ismeri Ön e vidéket? - kérdé tőlem.- Igen jól.- Messze van-e még Krassó?- Egy félórányira. Krassóban megszállunk, hajtasson a fogadóba.- Krassóban nincsen fogadó - behajtattunk Darvay Ferenchez. Darvay Ferenc egyike volt a legsajátságosabb embereknek, kiket valaha ismertem. Prototípusa volt a valódi magyar táblabírónak, piszkos kiadásban. Új Hevesi Napló 19
