Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
[NHAS jámbor Ildikó EME, TAMC Miskolci építészek tervei szerint az egri Gárdonyi Géza Színházban másfél milliárdos megújulás Nézzük a terveket Beke Sándor igazgatóval. Ma már nemcsak álom: az ezredfordulóra új, legalábbis külsejében, technikai lehetőségeiben megújult színháza lesz Egernek. A Gárdonyi Gézáról elnevezett teátrum nem minden tradíció nélküli. Az elmúlt két században már egymásnak adták a kilincset az észak-magyarországi, erősen polgárosodott városban a neves vándortársulatok. Deszkaszínházban játszottak a századelőn, majd 1905-ben felhúzták a kőépületet. A szocializmus éveiben, több mint tíz éven át, 1955-től 1967-ig működött először önálló társulat Egerben. Az itteniek imádták a művészeket, saját színházukat. Nem minden ok nélkül. Rendezett itt Horváth árpád, Mezei Éva, Solti Bertalan, tapsoltak itt Kovács Máriának, Csala Zsuzsának, Pathó Istvánnak, Kenderessy Tibornak, és sorolhatnánk a névsort. A művelődéspolitika formálói azonban mást akartak. Csak 1985-86-ban lett önálló társulata megint a művészetpártoló településnek. Gáli László igazgató-főrendező színházteremtő évtizede után, az 1966 óta kinevezett direktor-főrendező, Beke Sándor már a megújuláson, megújításon munkálkodik, mind technikai, mind pedig művészi értelemben. Egy különösen jó évad, és - az Egri Csillagok musical kirobbanó fogadtatású - nyári siker- sorozat után kezdtünk el beszélgetni az ezredfordulóig ívelő tervekről.- Igazgató Úr! Meglehetősen nehéz körülmények között, támadások kereszttüzében vitte végig az első évadát 1996/97-ben. Bemutatták Barta Lajos: Szerelem című színművét, Ratkó József drámáját István királyról, Háy Gyula CaliguLóját, Gyurkovics Tibortól egy új darabot, a Kutyakomédiát, s az elismerő szakmai és közönségsikert kiváltó Ármány és szerelmet, s egy könnyed kézzel színre vitt operettet, a Montmartre-i ibolyát. Voltak előadások, amelyeket jól fogadtak, másokat ambivalens érzelmekkel. Hogyan tekint vissza erre az időszakra?- Az itteni első rendezésem volt Háy Gyula CaliguLó című darabja. Azt hiszem, a közönség meglepődött a téma aktualitásán, s egyáltalán hogy létezik egy magyar író - Háy Gyula -, akit méltatlanul sokáig elhallgattak, s akinek írói munkássága, szatirikus világlátása, s ez a darabja is felér Gogol Revizorának szellemi magasságáig (Egyébként rendeztem Háyt már 1962-ben az Isten, császár, parasztot, és a Mohácsot, melyet a TV is közvetített).- Rendezőként ez volt az első találkozása az itteni közönséggel...- Én sikeresnek ítéltem meg, azzal a megjegyzéssel, hogy rá kellett jönnöm: az egri közönség az áttételes darabokat nem nagyon szereti, inkább az egyszerű, világos fogalmazás híve. Másrészt - ezt be kell vallanom - a darab túlságosan politizált, s akkor az emberek, legalábbis itt, Egerben, meglehetősen elfásultak az ilyen témákkal szemben.- Az ugyancsak Ön által rendezett Ármány és szerelem előadás nemcsak művészi mondandójával, hanem esztétikai igényességével is felhívta magára a figyelmet. A monumentális díszlet, a gyönyörű ruhák is hozzájárultak a sikerhez.- A szép kosztüm és jó díszlet azért rendkívül fontos, mert a mai közönség általában is hozzászokott a vizualitáshoz, hiszen egy mai emberre nap mint nap áradnak ezek az 74 VIII. évfolyam 6. szám - 1998 december
