Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)

1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára

üzenetek a televízióból, máshonnan is. A vizuális élmény iránti igény a színházban törvény- szerű (Nálam ez a törekvés nem újdonság, hiszen Miskolcon 1976-ban ilyen igénnyel is rendeztem a Lorenzacchiót, a Monna Vannát).- Nem túl költséges ez?- Erre csak azt tudom mondani, nem kerül többe az átlagosnál. Meg kell keresni az olcsó boltokat. A szürke szövet is ugyanannyiba kerül, mint a kék. A nézőnek jólesik szépet látni a színpadon. Nézze csak meg, ma már a közéletben, a mindennapi életben is ez a helyzet. A butikdivat kimúlt, mindenki ingben, öltönyben jár, a farmer is mintha leáldozóban lenne.- Ha most gonoszkodni akarnék, megjegyezném, most Maga is farmerben van.- Na jó, most rendezek.

(Csakugyan, gőzerővel próbálják a Rómeó és Júliát, de erről majd később.)- Egyszóval a filmvilágban is vége a neorealizmusnak, a romantikus és költséges filmek reneszánszát éljük, és valóban erre igen nagy az igény világszerte. Miért lenne ez másképp a színházban? Másfelől azt is mondhatnám: negyven évig laktunk szürke panelben, most meg színesedik a világ.- Vannak ehhez a szemlélethez állandó partnerei, úgy értem, díszlet- és jelmeztervezők?- Khell Csörsz, Ritkái Erzsébet, Székely László, Benedek Mari gyakori munkatársaim, de gyakran dolgozom Kentaurral, s a színházunk szakemberei Pilinyi Márta, Kastner Péter, Hanák Judit is így dolgoznak. Általában a témához keresem a megfelelő partnert, de azt mondhatom, a rendező kollégáim is ezen az úton járnak.- Egy évben hatnál több bemutatót tartanak, s mindig akad köztük egy-két zenés darab. Az utóbbi időben egyre több a musical...- Valahol utat kell engedni az ez iránt mutatkozó felfokozott igénynek. Még Budapesten is, csak a Katona József Színház engedheti meg magának, hogy csak prózai darabokat játsszon (Még ők is bemutattak egy zenés táncdrámát Bozsik Yvettel). Ma a színházak úgy érzik, szükség van erre, mert a zene és mozgás mindenhol utat tör magának. A néző elvárja, a színész pedig örül, hogy megmutathassa: ezt is tudja, erre is képes. Én voltaképpen örököltem egy hagyományt, hogy a prózai darabok mellett bemutatunk egy nagyoperettet. Ennek igyekszünk megfelelni, s ehhez jönnek még a musicalek.- Érdemes felidézni az elmúlt két évad zenés sikereit, mely kezdődött a Mária evangéliumával (a nyári játékokon indult, s a kőszínházban folytatódott), aztán ott volt a Kutyakomédia, A dzsungel könyve, a Padlás századik, jubileumi előadása, s zárult az idén nyáron az Egri csillagokkal. Mind e sikerek mellett az egri színház nem mond le a kísérletezésről sem. A stúdiószínpadon ennek példás szériáját idézhetjük fel az elmúlt két évből. A Kincses Elemér rendezte Strindberg-darab, a Júlia kisasszony, s két Szegvári Menyhért-rendezés angol szerzőktől, a Gőz, a Csak mint otthon, Mr. Sloanel kiemelkedő művészi teljesítményként értékelhetők...- Ezt szeretnénk bővíteni, ha elkészül az új stúdiószínpadunk. Reméljük, a vájtfülü, színházszerető egrieknek is időről-időre tudunk különlegességekkel szolgálni, méltó körülmények között.- A színház megújulásához tartozik az a társulatépítő munka, amit elkezdett. Milyen szempontok szerint verbuválja a színészeket?

Új Hevesi Napló

75