Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
Szívből örvendjünk annak, hogy nehéz napjaink nagy vigaszául jó királyt, jó királynét adott nekünk a gondviselő Isten! Evvel a hálás érzéssel kíván neked boldog új esztendőt, Budapesten, 1916. évi Szilvester estéjén, barátod, Kriston Endre.” Közismert, hogy az utolsó magyar király, IV. Károly 1924-ben Magyarországtól távol, Madeira szigetén fiatalon meghalt. Ebből az alkalomból az akkori egri érsek, Szmrecsányi Lajos a főszékesegyházban gyászmisét tartott. Az elhunyt királyért az egri lapok tudósítása szerint az érsek minden évben gyászmisét mondott. A kis királyfi, Habsburg Ottó neve először 1925-ben tűnt fel az egri sajtóban. Ennek hátterében az állott, hogy 1925 januárjában Egert és környékét óriási földrengés rázta meg, s ennek során a település több nemes épülete is károkat szenvedett. A tragikus esemény híre eljutott az említett szigetre is. Erről az árvává vált királyi család jótevője, gróf Károlyi József számolt be. Az Egri Népújság 1925. június 26-i számában: „Ottó királyfi és az egri földrengés” címmel olvashatunk cikket, Erdős Appolinár ferencrendi szerzetes tollából. Ebből az olvasók megtudhatták, hogy Ottó királyfit is nagyon megrendítette az egriek szomorú sorsa, s üdvözletét küldte az említett szerzetes által, a város népének. Az Egri Népújság 1925. augusztus 25-i számából megtudhatjuk, hogy a királyfi magyar nevelője, Blazovich Jákó, volt pápai bencés főgimnáziumi igazgató, aki a vakációt itthon töltötte, vasárnap (augusztus 23-án) visszatért Leqeitóba, hogy a kis király nevelését ismét átvegye. Blazovich magával vitte a pannonhalmi székesegyház 700 éves jubileuma alkalmából készült emlékkönyvnek azt a példányát, amelyet Gárdos Rémig főapát Ottó királyfinak ajánlott fel. Hosszú évtizedeknek kellett elmúlnia, s a rendszerváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy Habsburg Ottó immár magas korban, a Páneurópai Unió elnökeként ismét kapcsolatba kerülhessen Egerrel. 1989 után egy alkalommal feleségével inkognitóban járt városunkban, majd 1990 júliusában a Magyar Demokrata Fórum Egri Elnöksége vendégként hívta meg őt egy előadás tartására. Dr. Habsburg Ottó Egerbe érkezésének híre futótűzként terjedt el a városban, s többszáz főnyi tömeg töltötte meg az előadás színhelyét, a Líceum dísztermét. Nem kellett sokat várni arra, hogy a főherceget ismét Egerben lássák. Ugyanis a Magyar Jogászszövetség Egri Csoportja meghívta az 1740-ben alapított, s 1949-ben megszüntetett Jogakadémia alapítása 260. évfordulójára. A főherceg szívesen tett eleget a meghívásnak, s ő avatta fel az Angolkisasszonyok Intézete falán elhelyezett jubileumi emléktáblát. 1996 júliusában pedig, miután Eger Önkormányzata őt díszpolgárává választotta, egy díszközgyűlés keretében személyesen vette át az oklevelet és a díszpolgári láncot. Ebből az alkalomból egy tőle megszokott, ragyogó beszédet mondott, amelynek tartalma szinte esszenciáját jelentette hatalmas élettapasztalatának, s emberi bölcsességének. Eger polgárai remélik, hogy magas kora ellenére még többször láthatják erőben, egészségben a történelmi város falai között az utolsó magyar király fiát. Új Hevesi Napló 49
