Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
ismeretes, a katolikus könyvkiadásban Nagyszombat vitte a vezető szerepet, Egerből viszont a közelebb eső Kassára küldték korábban a kiadásra szánt kéziratokat. Az újonnan létesített egri tipográfia egyelőre még nem vehette fel a versenyt a kassai jezsuiták könyvkiadásával (Pavercsik Ilona statisztikája szerint) 1773-ig nem csökkent a kassai kiadványok száma. Miután viszont a Jézustársaságot 1773-ban feloszlatták, s a kassai nyomda előbb királyi, majd privát tulajdonba ment át, a 13 vármegyére kiterjedő egri püspökség területét illetően fokozatosan az egri „Püspöki Oskola Nyomdája” vett át a vezető szerepet a régió katolikus könyvkiadásában. Az egri nyomda történetének statisztikai adatai szerint a 18. század második felében Eger a kiadványok mennyiségét illetően országosan a hetedik helyen állt Nagyszombat, Pozsony, Buda, Kassa, Pest és Kolozsvár mögött, miként az Iványi Sándor kutatásaiból kiderül. Ekkoriban 755 kiadvány hagyta el az egri sajtót, s ez a szám önmagáért beszél. Ha egy városban megindul a könyvkiadás, akkor ott szükségképpen szerveződik meg a tipográfia körül valamelyes irodalmi élet, írók jelennek meg, mecénások nevei tűnnek fel a kiadványokon, eszmék és ötletek cseréje indul meg, külföldi müveket fordítanak anyanyelvre, megindul a kor különböző eszmeáramlatainak adaptációja és recepciója, megélénkül a könyvgyűjtés, s a magánkönyvtárak száma is növekedik. Egerben is megjelent a korszerű katolikus eszmeiséget képviselő muratorianizmus, nyomon követhető az egri kiadású nyomdatermékekben a janzenizmussal folytatott polémia, a katolikus hitvédelem korszerűbb formáinak képviselete, a kegyelemtani vita, a keresztény sztoicizmus térhódítása, a felvilágosodást megelőző évtizedekre oly jellemző történeti érdeklődés, valamint az erkölcstanok laicizálódásának folyamata. A Barkóczy Ferenc körül kialakult írói kör sokszínűségét mindenesetre pontosan jellemzi az a tény, hogy a helyi katolikus szerzők mellett olyan költő is beletartozott, mint Orczy Lőrinc, aki nyíltan is megvallotta, hogy .játszi Voltaire”-ből mond néha verset, elméjét „Pope vagy Racine ragadja meg”, a papsággal nem mindenben „egyezik”, mivel „fúrt eszű franciák tévelygésin” jár. S épp ez az Orczy tartja nagy patrónusának, mecénásának Barkóczyt, s neki mond köszönetét a versírásra buzdításért, anyanyelvi programjáért. 0 hangsúlyozza azt is egyik versében (Álom a tudománynak... intézéséről, 1760), hogy a püspök kultúraszervező tevékenysége országos jelentőségű: Esmérvén a Nagy Pap hasznát tudománynak, Feltalálja módját igaz tanításnak, Oly határt fog tenni az Okoskodásnak, Honnan haszna légyen az egész országnak. A püspöki udvar viszonylagos, ámde mégis figyelemre méltó szellemi nyitottságának, a laicizálódási folyamat érzékelésének ténye, valamint a mentalitás átalakulásának tudomásul vétele határozta meg ezt az egri szellemi légkört, főképpen Barkóczy idejében. Mindezt figyelembe véve egyoldalúnak találjuk Kosáry Domokos véleményét, amely mind Barkóczy, mind Eszterházy esetében intoleráns mentalitásról, türelmetlen katolicizmusról beszél. Ha ennek egyes elemei felfedezhetők is tevékenységükben, kultúrateremtő törekvéseik jelentékeny mértékben eshetnek latba a másik oldalon, végeredményben pedig a püspökség szerepéről árnyalt összkép csakis több tényező együttes figyelembe vételével rajzolható meg. Köztudott, hogy Eszterházy az elődjénél jóval puritánabb egyéniség volt, őt elsősorban a tudományok vonzották, a püspöki udvar életvitelében jóval szigorúbb normákat követett elődjénél, aminek akár jelképeként is felfoghatjuk a felsőtárkányi püspöki nyaralóÚj Hevesi Napló 27
