Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: „Az üveghegyeken túl…”
A XVI. századi (1548, 1549.) évi dézsmajegyzékekben található családnevek (Felnémeten az Angeleth és a Lando, Nagytályán a Lando, Felnémeten és Nagytályán Loy és Porch(ia) családnevek, Makiáron a Loy, Sorgó, Hensel, Olasz családnevek) alapján nem túl merész következtetés, hogy a XVI. század közepén az Eger környéki szőlőhegyeket művelő Rajna-Mosel-Maas vidékéről érkezett telepesek még beszélték anyanyelvűket. Ezt igazolja, hogy a tizedszedők egyszer francia írásmódban, máskor fonetikusan lajstromozták ugyanazt az adózót. 18 A nyugat-európai telepeseknek szerepe volt még az észak-magyarországi szőlő- és borkultúra kifejlesztésében. Ilyen formán úgy mondhatnánk, hogy a "francia kapcsolat" révén terjedt el az üveg összegyűjtése az Iveges, Üveges, Üveghegy néven szereplő határhelyeken, és innen eredeztethető az üveg újrahasznosításának a középkori gyakorlata. A Diósjenő határában feltárt XIII-XV. századi üveghuták ásatásai szolgáltatják az egyik legkézenfekvőbb bizonyítékát az üvegtörmelék összegyűjtésének és újrahasznosításának. Ezt az is igazolja, hogy velencei üvegtöredékek kerültek elő az ásatás során a felhasználásra váró üvegtörmelékek közt. 19 Még inkább igazolja állításunkat az elvégzett üvegipari anyagvizsgálatok eredménye. A vizsgálatok során megállapították, hogy feltűnően magas a Na2Co3 (szóda) tartalma. Ez az üveg a magas kalcium-, magnézium-, valamint az alumínium-oxid összetétel miatt nehezen olvadt. A fénymikroszkópos anyagvizsgálat során meg nem olvadt részeket találtak az üvegben. Ezt az üveget a szakemberek ún. rövid üvegnek nevezik, amelynél az olvadási folyamat magas hőfokon kezdődött és viszonylag gyorsan befejeződött. Az ilyen üveg csak egyszerű alakítású termék, pl. ablaküveg előállítására volt alkalmas. Az üvegipari vizsgálat is magasnak tartotta az alkáli komponensek (Na2C03 és K2C03) arányát. Ezt egyértelműen bizonyítja, hogy a tengeri növényből származó ún. nátriumüveget összeolvasztották a kontinentális eredetű bükkfahamuból nyert, ún. hamuzsírból gyártott káliumüveg-törmelékkel. Az mindesetre biztos, hogy ez az üveg nem volt tökéletes, tehát éppen a nátriumüveg- és káliumüveg-törmelék összeolvasztásakor nem ügyeltek azok helyes arányára, amiért a késztermék is hibásnak minősült. A kétféle nátrium- és a káliumtartalmú üvegek összeolvasztására a diósgyőri várásatások során előkerült ún. Kultroff-üvegek esetében is találni példát. 20 Ezek üvegipari vizsgálata is bizonyította a kétféle üveg összeolvasztását. Egyébként 1524-ből származó oklevél igazolja a diósgyőri üveghuta felállítását.21 Az üvegtörmelék összegyűjtésénél nagyon valószínű, hogy nem szelektív gyűjtést végeztek, vagyis nem külön-külön tárolták a kontinentális eredetű káliumüveget s a tengerpartok közelében készült nátriumüveget. Talán ez is lehet az oka, hogy utóbb felhagytak az üvegtörmelékek összegyűjtésével, nem kísérletezgettek a kétféle összetételű üvegfélék olvasztásával, mert idehaza a csak tisztán bükkfahamuból előállított hamuzsírral megbízható minőségű üveget lehetett készíteni. Természetesen ez még egy problémát felvet: ha összegyűjtötték és újrahasznosították az üvegtörmeléket, az újkorban ezt a huták körül is elvégezték, akkor ilyen formán az újra feldolgozott termékben a kálium és nátrium aránya is megváltozott. Mint tudjuk, a nátriumüveg készítéséhez szükséges szódát a tengerparti növények hamujából nyerték - Egyiptomban, Szíriában, Spanyolországban és Velencében is. A káliumüveget viszont a bükkfa hamujából készítették, és az európai kontinens szárazföldi országainak, így többek közt Csehország, Németország és Magyarország üvegiparának ez a jellemző sajátossága. Ezek után felvetődik a kérdés, hogy vajon mennyire tekinthetők megbízhatóknak azok a vegyi elemzések, amelyeknek alávetették a már földből előkerült 38 VIII. évfolyam 1. szám - 1998. február
