Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
Iflumwski Wagdolim J^polc éti tárlatában A városunkba látogató külföldiek, vagy a tőlünk távol élő társaink, akik mégis egrinek vallják magukat, gyakran mondogatják: milyen szépen fejlődik Eger, valahányszor visszatérnek ide, mindig szépül rajta valami. A város gondozott, gyönyörű a virágositás, egyáltalán, akik gondozzák, jó gazdaként teszik ezt. A választásokra készülődve minden egri valószínűleg elgondolkodik azon, mit is rejthetnek a hangzatos ígéretek és mik a valós tények. Melyik párt mit tett a városért, és melyik az, amelyik elhanyagolta. Egerben immáron két terminus óta van többségben, tehát uralmi helyzetben az a civil szervezet, melynek munkája nyomán Eger külleme ilyen látványosan megváltozott. A műemlékvédelem, mely természetesen azelőtt is létezett, az elmúlt években mintha reneszánszát élte volna: sokkal több a szépen felújított épület az ún. történelmi belvárosban, a korábban elhanyagolt állapotú utcaburkolatot felváltotta a díszburkolat, és ennek a területe évről-évre nagyobb lesz. Egy önkéntelen összehasonlítás: a hatvanas-hetvenes évek épületmonstrumai, melyeket erőszakosan toldoztak be a sétáló belváros patinás házai közé, a csúnyábbnál csúnyább köztéri szobrok, valamint a város gettója, az Északi-lakótelep... A szétmálló falú, kitört ablakú Buttler-ház, mely egykor turistaszállóként szolgált, és ma egy élelmes üzleti fogással épp olyan különlegessége lehetne a városnak, mint Gretna-Green a skótoknak. Eger kitünően szerepelt a virágos városok versenyén, s ha a lakói kissé felébrednének a rájuk oly jellemző álmos közönyből, bizonyára még nagyobb sikereket is mondhatna magáénak. Két grandiózus épületterv szerepel a közeljövőben megvalósításra várók között: a Makovecz-uszoda és a hatvanas évek stílusjegyeit sajnálatosan magán viselő színház. Ez utóbbi a megyei önkormányzat kompetenciájába tartozik ugyan, de a város is kiveszi részét belőle, és ha megvalósul, Eger is szépülni fog az eredeti homlokzatát visszanyerő színházépülettel. A kósza gondolat itt is fel-felbukkan az emberben: vajon miért kellett az eredeti, gyönyörű külsejű épületet annak idején megsemmisíteni, ha a rombolásnak semmi értelme nem volt? Az ígéretekkel ellentétben nem lett nagyobb sem a nézőtér, sem a személyzeti szárny. Viszont már vagy három évtizede éktelenkedik az akkor díjnyertes épület a szebbnél-szebb műemlék-házak között, kaján kihívással az Eszterházy tér impozáns remekével, a Bazilikával szemben. Két ideológia - két külön világ... Kevésbé látványos, ámde annál fontosabb változások is történtek az elmúlt nyolc év alatt. Új szennyvíztisztító rendszer a városnak, részvétel a fürdővárosi programban, valamint a déli ipartelep kibővítésének, újabb csarnokok építésének megtervezése, a hozzá szükséges hitelforrások előteremtése. Ez a közeljövő, az újabb terminus városvezetésének feladata lesz, ámde az alapok lerakása nélkül ez se volna lehetséges. A munkahelyteremtő szándék méltányolandó, ámbár felmerül a kérdés: hol fog lakni az ott dolgozók serege, mely később feltehetően betelepül majd a városba? Szép a felújított Városháza épülete, szép színfolt a Rossz templom és a megszépült Panakoszta-ház. Jó, hogy ilyen kellemes küllemű városban lakhatunk. Még szebb lenne viszont, ha olyan városvezetőségünk lenne, melynek soraiban kevesebb lenne a viszálykodás, az egymással szembenálló, torzsalkodó felek pedig nem azt néznék, hogyan hiúsíthatnék meg egymás terveit, hanem hogy az ellenoldal javaslata érdemes-e a 72 VIII. évfolyam 5. szám - 1998 október
