Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: „Az üveghegyeken túl…”
GsifFáiy Gergely: "&} übegljegpekEn túl..." "Környezetvédelem és hulladékfeldolgozás" a középkori magyar üvegiparban Az üveghegy fogalmát jól ismerik a néprajz kutatói. Kovács Ágnes folklorista így definiálja: meseelem, mesei mitikus világkép, illetve a mesei távolságra utaló, mesekezdő formula része. Az elnevezést számon tartja a finn Aarne és az amerikai Thompson tudósok által összeállított mesekatalógus.1 Gyermekkori olvasmányélményeikből, kedvenc meséikből sokan ismerik azt a mesekezdő formulát, amely szerint "Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt az Óperenciás tengeren innen, az üveghegyeken meg túl, volt...” - mondja a mesélő. A mesehősök közül kiváltképpen közismert Hamupipőke. A királyfinak fel kell ugratnia az üveghegyre, hogy a csúcsán lévő királyi palota ablakán kihajló királykisasszony kezéből az aranygyűrűt, aranyalmát, aranykendőt elkapja. Más esetben Mirkó királyfinak is meg kell másznia az üveghegyet. Az üveghegy fogalma ismert a magyar, szlovák népmesékben, de megtalálható a német nyelvterület meséiben is (Glasberg vagy Glasbergitt elnevezés alatt)2. A kérdés az, hogy az üveghegyeken túl mesekezdő formula mesebeli vagy esetleg valós tért jelent? A folkloristák véleménye szerint ez a reális földrajzi helyektől távol van, talán nem is létezik, tehát mesebeli teret takar.3 Azt is tudjuk: a korábbi folklórkutatások már több mesebeli térről bebizonyították, hogy valós földrajzi helyre vonatkoznak. Az Óperenciáról, amely mesékben távoli országra utal, ma már tudjuk, hogy régi etimológiáját Tárkány Béla fejtette meg, aki 1846. évi karlsbadi és gasteini útjáról írta naplójában: "A mesés hírű Oberenczian (Ober Enns) keresztül estére Mölkbe értünk". Az Ober-Enns elkorcsosult diákos nyelven: Ober-Ennsia, s innen eredeztethető az Óperencia név. Az elnevezés valószínűleg az alsó-ausztriai Wels városában egykor állomásozó magyar huszároktól ered.4 A Bergengócia elnevezés több magyarázata közül a legvalószínűbb az, amely szerint a debreceni diáknyelv körében született tréfás, mesebeli földrajzi hely, amely a történelmi Bereg és Ung megyék nevének az összevonásából keletkezett, latinos formában képzett gunyoros elnevezés.5 Ez a név eredetileg a legációba járó, azaz a nagy ünnepeken falura prédikálni kiküldött református teológiai hallgatóktól ered. Hasonlóképpen ismert a Girgácia tréfás földrajzi névről, hogy reális földrajzi teret jelölt egykoron. Etimológiáját Tolnai Vilmos megtalálta Zakál György Eörségnek leírása c. kéziratában: "Legnevezetesebb Folyóvizek 1. A Kerka... a'honnan ezen most nevezett Helységek közönségesen Kerka mellyékének, Kerka mentinek, Kerkátiának, csúfságból Gergátiának is mondatnak." Ez az elnevezés is feltehetően a pápai diákoktól származik, akik számára ez volt a legtávolabbi vidék, ameddig legációba jártak.6 Tehát az Óperencia, Bergengócia és a Girgácia mesebeli terek valós földrajzi helyek nevét rögzítik. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a hetedhét országon túl kifejezés, amely szintén mesekezdő formula, talán éppen a német-római császárváltásra jogosult eredendően 7 választófejedelem országáról kaphatta a nevét. Fogalommá azért válhattak, mert stabilak voltak, ui. 1356-ban IV. Károly császár Aranybullája szerint a választófejedelmek országát nem lehetett megosztani.7 Meggyőződésem, hogy az előzőekhez hasonlóan az üveghegy elnevezés - ma mint mitikus mesebeli tér - valós földrajzi helyről kapta a nevét. Az üveghegyeken túl kifejezés értelmezésére az egyik ismert válasz, hogy esetleg az Alpok hófödte csúcsairól kaphatta a nevét. Talán éppen az alsó-ausztriai 2075 m magas Schneebergről nevezték el, amelynek csúcsát nyáron is hó fedi. Különösen tiszta időben Új Hevesi Napló 35
