Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
A férfi rögtön el akart utazni Pécsre, hogy felkutassa a bandát, és bemenjen a rendőrségre. Ezt Erna értelmetlennek látta - a tetteseket már úgysem lehet megtalálni, bizonyítani sem lehet a lopást. Pedig Gunnar már elképzelte, hogy akár az egész éjszakát nyomkeresésre szánja a városban. így azonban gúzsba kötötte a lehervasztó letiltás, csak a gondolatok kavarogtak elméjében, s be nem váltható elképzelések ide-oda rakosgatásával sanyargatta önmagát. Este egy-egy magyar kolléga nézett be hajlékukba - rossz hangulatukat, sajnálkozásukat hozták magukkal, de segíteni akarásukat is. Egyikük tanácsolta, hogy másnap a helyi községházán tegyenek bejelentést. Feszültségoldó meghatódás és hála fonadéka vált érzékelhetővé apránként a svéd asszony külsején attól kezdve, hogy a látogatók szelíd hozzáértéssel igyekeztek elföldelni benső viaskodásának éles eszközeit. A reggeli neheztelés maradék-savója Gunnarral szemben szintén felszívódott. A faház légkörét még egy darabig mindenesetre a nyomasztó érzés uralta. Megkeményedett elszántság épült be Gunnar mozdulataiba; az elérhetetlen fantomok egyre - másra ott cikáztak képzelete bélésében, és bosszúságot váltottak ki belőle. Egyik nap Erna, látva társán a hiábavaló töprengéseket, még meg is jegyezte:- Ne bánkódj, Gunnar, lehet, hogy a pénz nem is rossz helyre került. Lehet, hogy nekik nagyobb szükségük van rá, mint nekem. Ezen ő igen meglepődött. Hogy jön ide a humánum? A beletörődés okán mára tolvajt illeti a lopott érték? De mintha ez a megjegyzés szép lassan kíséretül szolgált volna a megnyugváshoz. A háborgás hordalékának eltüntetéséhez. Délután kávézásra gyűltek össze hármasban a teraszon. Erna a saját termoszából öntött magának koffeinmentes, ahogy nevezte, kasztrált kávét. A levegőben vibrált annak esélye, hogy Torsten, összeszedettsége és szemöldökösszevonása folytán komoly közlések megtételére készül.- Nézze, tisztelt Erna, Ön már nem egészen fiatal. Bizonyára érték már csapások, talán ennél súlyosabbak is. Itt viszont idegenben vagyunk, itt az elővigyázatosság nélkülözhetetlen. Sőt, több kell. Ha megengedi, tiszteletteljesen megjegyezném, azt kell mondanom: ide őrangyal kell a védelmére. Körbenézett, pillantása sodorta Gunnar arcát is, majd folytatta:- Én magam is igen sajnálatosnak tartom azt az ostoba és elkerülhető esetet. Ha szüksége van bármilyen segítségre, szóljon, rendelkezésére állok. Pillanatnyilag azonban zárjon ki minden más gondot, és a holnapi előadására összpontosítson. A természet rendezte óramű-pontosságú jelente következett, midőn utolsó szavai befejeztével egy elszáradt tölgyfalevél hullott hajára, onnan vállára fordult, és a kék-sárga nyakkendőt súrolva az asztalterítőn állapodott meg. Erna és Gunnar néma élvezettel követte a levél útját. Olybá tűnt, mintha a légi jövevény ezüstporral hintette volna be a büszke színeket. A találkozó utolsó napján hangzott el Erna előadása. Sikere volt, többen gratuláltak neki, meghívásokat is kapott Olaszországba és Szlovéniába. Pár napos pécsi vendégeskedés végeztével Gunnarral együtt Erna visszautazott Budapestre. Dunaújvárost nem ejtették útba. Míg várakozniuk kellett a pályaudvar mellől induló stockholmi autóbuszra, a férfi ajánlatára a büfében telepedtek le. A helyiség kopottas benyomást keltett, de legalább a padok pámásak voltak. 30 VIII. évfolyam 5. szám - 1998 október
