Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
Marko Mamiié-OTU2Marko Marulic, a horvát irodalom első európai formátumú költője, 1450. augusztus 18-án született Dalmácia szívében, Split (Spalato) városában. Hosszú életpályája is itt zárult le 1524. január 5-én. Gazdag életmű maradt utána: morálteológusként latin nyelvű munkák egész sorával gyarapította a korabeli európai tudományos irodalmat (Institutio címen emlegetett könyve a 16-17. században latin, német, francia, spanyol, olasz, cseh nyelven hatvan kiadásban jelent meg!), horvát nyelvű alkotásaival pedig a litteratura croatica 16. századi szakaszának lett meghatározó személyisége. A bibliai hősnőről, Juditról szóló, 1501-ben írott eposza a müforma legkorábbi maradandó változata lett a 16. században - időben megelőzve Ariosto és Tasso remekműveit. Judit és Holofemész története már a középkorban kedvelt irodalmi és művészeti téma volt, a reneszánsz korában méginkább. Elég olyan képzőművészeti remekművekre emlékeztetni, mint Botticelli, Michelangelo, Raffaello, Tiziano vagy Rubens Judit- ábrázolásai. A 15-16. században számos szépirodalmi igényű Judit-feldolgozás is készült: Madonna Lucrezia Tomabuoni (Lorenzo Medici édesanyja volt) Storia della Giuditta (Judit története) c. poemettója; a nürnbergi Meistersänger, Hans Sachs drámai feldolgozása; a cseh Mikulás Kondác iskoladrámája; Tinódi Sebestyén és Sztárai Mihály históriás énekei a legismertebb példák. Marulic művének közvetlen forrása a bibliai szöveg volt, ám az eposz genezise azt mutatja: a koraközépkori keresztény epikus költészet 4-6. századbeli változatai (Iuvencus, Sedulis, Arator epikájára gondolunk) éppúgy inspirálhatták a Marulic-mű megírását, mint Vergilius Aeneise, Ovidius, Horatius munkái, sőt az Isteni színjáték és Petrarca szonettjei is. Marulic - a kor dalmáciai és közép-európai geopolitikai viszonyaiból fakadóan - törökellenes célzattal alkotta meg hat énekes művét, amely voltaképpen arról szóló példázat: hogyan tudja magát megvédeni egy kicsi, de morálisan erős közösség az ellenséges túlerővel szemben. A történet summája nagyjából ennyi: Asszíria királya, Nabukodonozor, világhódító hadjárata során Izráel népének országát is el akarja foglalni. Betulia városát zárja körül serege, ám a város szentéletű özvegye, Judit az ellenséges táborba megy, s azt ígéri a seregek vezérének, Holofemésznek, hogy segíti a város harc nélküli elfoglalásában. Holofemész lakomáján Judit is jelen van, lerészegíti a félelmetes hadvezért, s amint az elalszik, tulajdon kardjával vágja le fejét, s azt általvetőjébe rejtve, az éj leple alatt visszamegy a városba. Az ébredő asszír hadsereg meglátván Holofemész véres fejét a várfalon, kétségbeesetten elmenekül. A zsidók hálával ünnepük megmentőjüket, aki mindvégig tiszta maradt, s özvegyi fogadalmához híven folytatja vezeklő életformáját. Marulic eposzának értékvilága a seregszemle, a karakterizálás, a szövegbe épülő morális szentenciák, a költői képek szintjén egyaránt érzékelhető s természetesen a nyelvi szférában is, amely sajnos fordításban szinte visszaadhatatlan. Az ún. ca horvát dialektus archaizmusait, színgazdagságát talán a csángók nyelvjárásához hasonlíthatnánk, tudva persze azt, hogy a 16. században a horvát nyelvi diaszpóra említett variánsa már fejlett irodalmi nyelv volt. A mai horvát olvasó számára nemrég Nikica Kolumbic készítette el az eposz modem horvát nyelvi változatát, olyképpen, ahogy a németek teszik Vogelweide költeményeivel... 10 VIII. évfolyam 5. szám - 1998 október
