Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
,/0ííasa/í:C ^iiöiíiuih, ű 3jent öjbegtyitcft Ijtétóíriája fjoröát öeréettöc ijcböc Első ének Hála és dicsőség legszentebb Juditnak, kinek bátor tettét zengik most e szavak: kérem, ó Istenem, a Te Fenségedet, meg ne rövidítsed rajtam kegyelmedet. Néki Te adtad meg erejét tettéhez, erényt és szép testet, s hozzá becsületet, segíts Uram engem: nyelvem hogy elmondja, mit segedelmeddel kigondoltam róla. Add rám áldásodat, te szeretetedet, elmém ne csábítsa soha semmi vétek, tévelygő se legyen, régi poétákkal, több istent hívőkkel, óvilágiakkal. Én igaz Istenem, Te mindenekfölötti, Te adsz képességet édesen dalolni, s nem a kilenc Múzsa, szüzek koszorúja, kik Apollón lantját követik dalukba’. Emeld hangom hát fel, földről fel az égbe, hol trónusodnál zeng szent kórus éneke, a Te udvarodig hatoljon fel dalom, míg Judit tetteit ékes szóval mondom. Megépítette volt Ekbatana várát. Média dicsvágyó királya, Arfaxát; mivel úgy találta: ura már népeknek, kiket leigázva nem volt vesztesége. Azt vélte: nincs párja foglyokban s hadakban, nemességben társa széles e világban. Végül megtudhatta: világ dicsősége,- legyen bár mégoly nagy - sosem szól örökre. Miként a folyóvíz, amely tovasiet, földi dicsőség is akképp tovatűnhet; s ki elbizakodván, dölyfben, kevélységben, reá pusztulás vár véges életében. Erő s hatalmasság hogyha legyőzetnek, hírnév és méltóság kárvallottak lesznek, s kik utánuk jőnek, mások, uralkodók, ha vétkeztek, lesznek ők is oly kárt vallók. Nabukodonozor, magát Isten mellett,- lévén olyan botor - vélte isteninek. Hadakkal felvonult Eufrátesz partján, Új Hevesi Napló 11
