Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - VERS, PRÓZA - Cs. Varga István: A Central Park nem a Margitsziget II.
lenyugvó, az égen és a vízben is tündöklő napot. A szemet gyönyörködtető naplemente felejthetetlenül szép esztétikai élménnyel ajándékozott meg bennünket. San Francisco épületei szépek, gondozottak. Templomai főleg spanyol építészeti hatást mutatnak. Különösen katedrádsának remek arányai tetszettek. Fiam kedves városa nekem is a szívemhez nőtt. A katolikus egyház Caritas-szerepe a gazdag Amerikában is igen jelentős, tevékenysége szerteágazó. Láthattuk, hogy egyes negyedekben az utcákon hajléktalanok aludtak, tanyáztak. Az YMCA központban, az ingyenkonyha előtt reggelire várakozók hosszú sora gondolkodtatott el bennünket, bár tudjuk: itt egészen mást jelent a szegénység fogalma, mint nálunk! Naphosszat élveztük a gyönyörű város látnivalóit, különösen a kikötő hangulatát. Kedvtelve figyeltük a 39-es mólónál stégeken napfürdőző oroszlánfókákat. Amulva szemléltük a kínai lakó- és üzletnegyed tarka forgatagát. Kocsival többször is leereszkedtünk a szemet gyönyörködtető „Orosz-hegyről”, a virágok közt meredeken lefele kanyargó Lombard utcán. San Franciscó-t csodálatos földrajzi fekvése, mértani rendben futó utcáinak, emeletes családi házainak, templomainak, virágos parkjainak szépsége teszi barátságossá. A hegyeket és völgyeket magában foglaló városban, a számokkal jelzett utcákon viszonylag könnyű a tájékozódás, dinamikus a közlekedés. A nagy forgalomban az autósok előzékenyen gyakorolják az udvariasság kölcsönös erényeit. Egy prospektusból tudjuk: nem illik a várost „Frisco”-nak nevezni, mert becsületes neve: San Francisco. Közkedvelt, eredeti formáját, működtetési elvét megőrző közlekedési eszköze pedig nem „villamos”, hanem „ cable car”, vagyis vezetékes kocsi. Az egyik este a Golden Gate-híd közelében egy parkolóból szemléltük a két pilléren nyugvó, csodálatos ívben tündöklő hidat. Két mosómedvére lettünk figyelmesek. A barátságos mosómacikat heuréka-örömmel fogadtuk, etettük, videóra vettük, villanófénnyel közelről fényképeztük őket. A várostól északra és délre is többször kirándultunk a közeli hegyekbe, az óceánpartra, a híres tudományos-kutatói centráléba: a Szilícium-völgybe (Silicon Valley). Tehettük, mert a benzin ára itt fele annyiba se kerül, mint nálunk. (Ebben a vonatkozásban már le is hagytuk, „zsebre vágtuk” Amerikát!) „Gyökértelen világ” — mondják az USA-ról, pedig lakosságának, majdnem minden nációjának többsége tudatosan ragaszkodik gyökereihez, nyelvéhez, kulturális és vallási tradícióihoz. Közép-európai térségünk számára fontos üzenet: itt már régen elmúlt a művi „nemzetállam” erőltetése, az erőszakos asszimiláció, az „olvasztó-tégely” elmélet időszaka. A diversity, a széles körűen értelmezett különbözés, másság tisztelete alapelv, megsértőit szigorúan szankcionálják. Nemcsak New Yorkban van olasz színekben pompázó „Kis Itália”, mindenfelé láthatók az olasz színekre festett éttermek, vendéglők. Majdnem minden amerikai nagyvárosban található népes kínai negyed, számos kínai vendéglő. Rendeléskor a kínai pincérek rendre az ételek sorszámára figyelnek és anyanyelvükön továbbítják a konyhára. Itt a gyerekeket kis koruktól arra nevelik: „Ti a világ leggazdagabb, leghatalmasabb országának a polgárai vagytok, rajtatok, csakis rajtatok múlik, hogy milyen lesz a jövőtök!” (Szívből sajnálom, hogy ezt az amerikai pedagógiai alapelvet, főképpen az egyéni és közösségi felelősségmorált nem propagálják a magyar médiumok.) Nemcsak nagy öntudatra nevelik a diákokat, hanem felelősségtudatra, törvénytiszteletre, tisztességre is. A Csendes-óceán partján délnek haladva megcsodáltuk a kaliforniai partvidéket. Mosolyogtunk, amikor a völgyeket átívelő hidak előtt a „Történelmi emlékmű” jelentésű Új Hevesi Napló 27
