Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Balassi Bálint képi világa II.
színit mennyei orcának?" Csókkal kezdi, csókkal fejezi be költeményét, újabb friss változattal: "Csókolván ez minap az én szép szeretőmet, Szerelmes szájában felejtém én lelkemet".10 A csók életünk varázsa, rejtélye, nő és férfi között tündéri ösvény. Catullus, Balassi, Ady csókábrázolásai szenvedélyes értelmezések, kimagaslanak a művészet nagy mezőnyéből. Akadnak méltó társak, hiszen Klimt és Rodin szintén körüljárják létünk e nagy élményét. Különös, a reneszánsz festészet ritkán, így Palma Vecchio 1520-ban festett "Jákob és Ráchel" képén érinti a csók izzását, - Tiziano, Giorgione megelégszik az akt részegítő testiségével. Balassi Bálint a reneszánszból hiányzó festményeket hevíti szavakká. Személyében magyar költő teljesíti az itáliai festők elmaradt küldetését. Az inspirátor Balassi Bár soha nem járt közelében, ámul a tűzhányó működésén: "Lám az Aetna-hegyet mondják tengeren túl, hogy koros kint ég ten ég, Kit soha nem olthat meg sem esső sem hó, sem másféle nedvesség. Kinek égésében sohasem volt, sem leszen is ez világon vég." Balassi utóda Kisfaludy Károly, aki a Vezúv füstölgését láttatja, Goethe és Csontváry, akik Taorminát rajzolják, - az Etna vöröslő kitörését. Véletlen találkozás természetesen Balassi és Apollinaire sorainak összecsengése, véletlen, de csak nagy szellemek képesek más térben, más időben inspirációkat adni, üzeneteket fogadni még a mü ismerete nélkül is. íme a gondolatok összekoccanása, melyet Balassi kezd: "Mint gonosz oltánnak bűnem hasznát vennem, s más megette mérget nekem is megennem". A gondsürűsödést Apollinaire századok múltán így folytatja: "Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig le gel get a tehén s lassan megmérgeződik". Sőt Bartók "Cantata profana"-ja sem csupán a román népballadában, hanem Balassi lírájában kezdődik: "Mint az szarvasfi anyja után rí, ha tűle eltévedt, szüvem úgy hal vész, halálra már kész, hogy oda nem mehet". A kultúra magaslati kincsei névtelen és nevesített szellemi vagyonná egyesülnek.” 26 VII. évfolyam 3. szám - 1997. augusztus hó
