Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Balassi Bálint képi világa II.
Iparművészeti és képzőművészeti elemek Balassi életművében Sok műtárgyat birtokolt. Ékszereket, ötvöstárgyakat ajándékozott és hagyatékozott azokra, akiket becsült, akiket szeretett. A Balassi család címere kör alakú sárkányt jelöl, kost és csillagot, - kimagasló ötvösmunka. Szokása lett a költőnek, hogy versét iparművészeti értékű ékszerrel együtt küldte imádottjához: "Eredj, édes gyűrűm, majd jutsz asszonyomhoz". Waldapfel József vizsgálódása jó nyomon halad: "A műfaj kedveltsége kapcsolatos lehet a képzőművészetek és az iparművészet fejlettségével s kivált a színek jelentőségével". Ehhez járult Balassi ízlése, kompozíciós rendjének pallérozottsága is.12 Eckhardt Sándor elemzése is figyelemre méltó: "az ékszer, a dísz már nem szimbolikus magyarázat anyaga, hanem az egész szépségbenyomás részlete, a gyönyörködés tárgya. (Fénlik sok kövektől, mint verőfénytől erős vér tiszta gyégen)... Emlékezünk, hogy Coelia arcképén is a gyémántkereszt fejezi be A REMEK FÉNYJÁTÉKOT S A SZÍN TÖKÉLETESSÉGE ötvösműhöz illő pontossággal idézi képzeletünkbe az ékszer ragyogását".13 Csanda Sándor is tud arról, hogy Balassi "Némelyik költeményét... ékszerrel, ajándékkal együtt küldte el a főúri hölgynek" olykor "gyémántkeresztet... küldött volt az szeretőjének" Tapasztalta költőnk a szépség hatását a Fulviának küldött gyűrű kapcsán, melyről Batthyány Ferenchez Pozsonyból, 1593. március 21-én keltezett levele is tanúskodik.1,1 Ismert az incidens, anűkor Balassi túlhevült testi vágyában inzultálta Zólyom és Besztercebánya között Sommemét, a német polgárasszonyt. Öltözékét Eckhardt idézi: "Csinos, tiszta fejkötő a fején, özvegyi ruháját díszes öv tarja össze, haja illendően befonva hull hátra, nyakában zsinóron erszénye". Kései utódoknak, nekünk is esztétikai erejű a látvány, így a textilművészet, ötvösség és bőrművesség is a férfivágy és botrány előidézője. A költő korrigál. Rézlopással vádolt jobbágya felmentését kéri, akit előzőén ő vádolt. Magát okolja indulata vargabetűjéért, érezve, hogy ötvöstárgynál, réznél fontosabb az emberség.15 Balassi Bálint 1585-ben végrendelkezett. Tekintélyes iparművészeti rangú kincset hagyatékozott Dobó Krisztinának a következő passzussal: "Maradt továbbá Patakon ezüstmívem... az ezüstmívben vannak tálak, kupák és egyéb töredék ezüstök, ezüst tányérok, azt is az én atyámfiának hagyom, Dobó Krisztinának". így folytatja a végrendelkező leltárt: "Ugyanott vagyon három ezüstös nyergem, két hanzsárom, ezüstös aranyozott, két hegyes téröm: egyik merő ezüst aranyozott, az másik panasztól ezüstös, egy ezüstös sisakom, egy ezüstös dupla páncélom, kinek ujja nincsen, egy nyakbanvetőm, merő ezüst aranyozott, egy merő ezüstös aranyozott szügyelőm aranyozott farmotringgal egyetemben, egy pár sarkantyúm, merő ezüst j'ejéren, egy zabolám, ezüstös aranyozott, ismeg egy ló fejében való jőkötő, kit Horvát János csinált... ezeket a katonaszerszámot hagyom mind az én vitéz öcsémnek, Balasy Ferencnek"} 6 A Balassi-család képzőművészeti ábrázolása is jelentős. Martino Rota a szerzője a költő édesapjáról, Balassi Jánosról készült portrénak 1575-ből, mely a bécsi Albertinába került, ahol Wilhelm Gizella fedezte fel és közölte a 'Fólia Archeológia" 1955-ös számában. Korrekt grafika. Ismeretlen magyar festő komponálta meg Balassi Bálint portréját a XVII. század második felében, melyet az esztergomi Keresztény Múzeum őriz. Barokk piktúránk egyik gyöngyszeme. A portré hiánytalan iparművészeti vértezetben, ápolt külsővel, a korabeli textil-, könyv- és ötvösművészet kiegyenlített összharmóniájával láttatja Balassit, férfias szépségét, sűrű, sötét haját, bajszát, sűj- tásos dolmányát, tollal ékeskedő süvegét, csattal ékesített rézövét, gyűrűs ujját, elomló tekintetét. Markáns, hősies alakját álmodta az esztergomi várdomb alá Dózsa Farkas András és hasonlóképpen kifejező szobor Pátzay Pál alkotása, mely Budapesten a Kodály Körönd nevezetessége. Fönnmaradt adat, hogy "Oly nagy sebesen táncát ő járja, nem mozdul dereka". Mindez korunk új szobrászát arra kéri, örökítse meg Izsó Miklós és Medgyessy Ferenc táncos figuráinak továbbfejlesztésével a magyar reneszánsz líra e maradandó alakját. Új Hevesi Napló 27
