Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Balassi Bálint képi világa II.
"liliomszál, ha félbe metszve áll". Botticelli és Móricz Zsigmond, előzmény és utórezgés sűrűsödik a "Fényes haja nap csillaga vagy sárarany sárgája" összetételben. Csontváryt is bejelenti Balassi költészete több alkalommal is az Aetna említésével, jelezve belső vulkanizmusát: "gerjedek, mint Aethna-hegy". A repedés látványa, a romlás is foglalkoztatja: "Az erős kősziklák hevétől az Napnak romolnak, repedeznek". Adynál e látvány mái' a "Minden egész eltörött" látomássá terebélyesül és a Teheránban élő Varga Sinai Gizella festményein is reped az idő a sziklatömbökben.s Tiziano lelkülete is föllobban egy rezzenésre Balassinál: "Egykor szép Júliát látván, hogy ő magát egy> tükörben nézné". Gian Lorenzo Bernini, a XVII. század barokk szobrászának "Diana" plasztikáját kezdeményezi akaratlanul is a maga nem köztudott függetlenségében Balassi: "Diana módjára megeresztve haja kezében szép dárdája, Könnyű zöld ruhája, oldalán kézíjja, szép aranyos puzdrája". A festői tér kék égboltja verseiben is ragyogás, akár Raffaello és Fra Angelico festményein, szerves a jogfolytonosság még a költői képek ösztönös elágazásaiban is, hisz a kor lelke lüktet bennük. Azonosság. Rokonság.9 A csók igézetében Gerézdi Rábán így írja le Balassi Bálint alakját: "Pompás, nemes férfi példány, a középtermetűnél valamivel magasabb, hollófekete hajú, tiszta, nyílt homlokkal... Fekete, tö- rökös bajusz alatt az alsó ajak kissé duzzadt,... érzéki... szép nagy fekete szemek... Mintha Ady Endre szemei néznének ránk". E plasztikus tömörség helytálló jellemzés, verseinek ér- zelmi-anatómai egysége igazolja: "Mintha szép liliomszál ha félbe metszve áll, fejét földhöz bocsátja, Úgy Celia feje vagyon lefigesztve, mert vagyon nagy bánatja". E részletről jegyzi meg Komlovszki Tibor találóan: "Az előbbi lényege a látvány szoborsze- rü, éles kontúrral rajzolt szépsége". Máskülönben az sem véletlen, hogy Gerézdi Rábán Ady és Balassi szemében hasonlóságra bukkan. Ez másban is föllelhető. Nemcsak Ady, aki a világirodalom egyik legnagyobb csók-költője, előde, őse Balassi Bálint. Líránk első csókváltozatait ő teremtette dús példatárral. "Méznél édesb szép szók, örvendetes csókok" - sóhajt föl egészséges áhítattal. Máskor érdesebb fiatalos frivolsága: "Eregy édes gyűröm, majd jutsz asszonyodhoz, Ki viszen tégedet csókolni szájához". Csókciklus terebélyesül "Az Gieneta Padovana nótájára" c. versében: "engem csókolván édesen... Mert ajakát mint jó zsoldját Adja, hogy én megcsókoljam,... Mint csókolni dicsőséges Új Hevesi Napló 25
