Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)

1996 / 2. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Koncz Lajos: Prohászka írásaiból

akar szívni annak szívéből, aki őt szülte, aki az ő édesanyja, a Krisztus Jézus Egyháza; meg akar mosakodni azokban a vizekben, melyekben újjászületett, s emberré, nemzetté lett; le akarja mosni szemeiről a hitetlenség hályogát Silóé tavában, hogy lássa nagy szentjeinek s a hívő századoknak örök világosságát. Ellépteti szemei előtt kilencszáz év kegyelmeit s jótéteményeit, fontolóra akarja venni bűneit, hogy engesztelje a hosszútűrő Istent...

Föl tehát! „Orate fratres”, imádkozzatok testvérek! Ünnepeljünk úgy, hogy megújuljunk! Csókoljuk meg az Istennek dics- és gyászkoszorúival borított szent kezét, s a hálás, imádó elismerés, hogy az Isten éltetett, ránk vonja „a századok halhatatlan Királyának” lelkét, s a század alkonyán az égő pír nem éjt, hanem hajnalt jelez, a keresztény Magyarország új, erőteljesebb ébredéséek hajnalát.”

Semmi kétség: az ünnepi illelődöttség lelkes és lelkesítő hangvételén túl az egész „gondolati” anyag tökéletes diagnózis és megoldási proklamáció a mára is, mostani gondjainkhoz és az előttünk álló feladatokban. Komoly mulasztás és kár volna - nem használni és tanulmányozni ünnepléseink elmélyítéséhez és a keresztényibb Magyarország építéséhez.

Will III li'IMIII—iailiaill IMilMII—IHH Ml Ml—

Kutas László kisplasztikái