Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)
1996 / 1. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Koncz Lajos: Az egri főegyházmegye zsinatra készül
Dr. Koncz Lajos „ Tettel és igazsággal!” (1 Jn 3, 18) Az Egri Foegyházmegye zsinatra készül A Szentatya 1991-es magyarországi látogatásának utolsó napján, aug. 20-án — kialakult szokás szerint — ünnepi ülésen találkozott külön és „bizalmasan” hazánk püspöki karával a délelőtti Hősök- terei záró szentmise után. Ezen a találkozón rendkívül jelentős instrukcióban foglalta össze kéréseit és utasításait a magyar katolikus Egyház legfőbb vezetői számára. Már a beszéd záró részében, a kiemelt mondanivalók közt hangzott el a következő felhívás „Hazátok új korszak küszöbén áll. Nagyon fontos, hogy az átmenetnek ebben az időszakában Ti, az Egyház pásztorai Magyarországon, a mostani helyzetet és a jövendő lehetőségeket világosan lássátok... E célból egyházmegyei zsinatokat kívánatos tartani, hogy ezeken... kidolgozzátok a korszerű lelkipásztorkodás alapvető irányelveit... és közös munkatervet... az ország újraevangelizálására, Magyarország megkeresztelkedésének immár ezredik és a kereszténység kétezredik évfordulójára készülve.” E legmagasabb felszólításnak megfelelően Eger Érsek főpásztora 1994. jún. 23-án a bélapát - falvai papi, évi nagytalálkozón nyilvánította ki először azon szándékát, hogy a főegyházmegyében hamarosan Zsinatot fog hirdetni. Ez a bejelentés mái' egy korábban elkezdődött sorba illeszkedett be, és ténylegesen azon év nyarán az Esztergom—Budapesti Fői ;ryházmegyében le is zajlott az első ilyen Zsinat, melyet a múlt évben a Csanádi és váci egyházmegyék Zsinatai követtek. Seregély érsek hivatalosan az 1994. nov. 16-án tartott EPSZ (Egyházmegyei Papi Szenátus) ülésen terjesztette elő a f őegyházmegyei Zsinat tervét — 1996. október havára, később pontosítandó időben. Miután a Tanács tagsága egyhangúan és lelkes örömmel elfogadta a tervet és vállalta a közreműködést, a Főpásztor 1995. újévi körlevelében ünnepélyes szózatban hirdette meg a Zsinatot a főegyházmegyei hívősereg tudomására. Közben már megindult az előkészítő munka is, mert a Papi Tanács által választott 7 tagú Előkészítő Bizottság ‘94. dec. 2-án első alakuló gyűlésükön kijelölte a zsinati témaköröket, figyelembe véve az esztergomi Zsinat példáját. 18 ilyen témakört, ill. ezeket gondozandó bizottság szükségességét állapították meg, s úgy tűnik az esztergomi 17-tel összehasonlítva, hogy még gyakorlatibb és életszerűbb megközelítéssel. A Zsinat bizottságai egyébként az egyház működésének, krisztusi küldetésének egy-egy szektorát célozzák meg, mmérik fel, és a felismert hiányosságokat igyekeznek korrigálni megfelelő eszközök, módszerek ajánlásával. Az 1995. jan. 4-i második ülésen az Előkészítő Bizottság a Papi Szenátustól beérkezett ajánlások segítségével kijelölte a Bizottságok vezetőit, akik ezután felkérést kaptak e tisztség betöltésére. A 18 vezetőből 12 világi pap, 2 szerzetes, 4 világi, ebből 1 nő. (A Zsinaton magán egyébként a Főpásztor bejelentett szándéka szerint 50-50%-os lesz a papi és világi résztvevők aránya.) A Bizottság a hívők tájékoztatására és bevonására templomi hirdetéseket határozott el, melyekben imádságra és a kiküldésre kerülő (közvélemény-kutató és javaslat-kérő) kérdőívek kitöltésére szólítanak fel. A jan. 27-i 3. ülést már a Bizottság-vezetők bevonásával tartották. E vezetők feladata: megszervezni a szektor-bizottságot, szakemberek, munkatársak („főképp világiak és nők”) mozgósításával, aztán elkészíteni a szakterületről egy nuinkaokmányt, mely 3 részből áll: feldolgozni a tárgykör múltját, jelen helyzetét (elvi, eszmei, teológiai vonatkozásait is), és végül előterjeszteni a jövendő munkája terveket, határozatokat. E feladatnak megfelelően a szakbizottságok az 1995. év folyamán több»—MiWVó VI. évfolyam 1996. március # 1. szám
