Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)
1996 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Pásztor Emil: Karacs Teréz első magyar leánytanodája
Pásztor Emil Százötven éve nyílt meg Karacs Teréz első magyar „nagy leánytanodája”* Ki volt Karacs Teréz ? Röviden szólva: pedagógus és írónó', aki a XIX század első és utolsó évtizede között élt (1808-1892). Abban a korban, amikor Magyarországon a nagyobb lányok művelődésével még keveset törődtek, és legföljebb csak idegen szellemű, drága magán-leány- növeldék voltak számukra néhány városunkban, 1846-ban Miskolcon Karacs Teréz valósította meg hazánk legismertebb nyilvános nőnevelő intézetét, ahol már nemcsak a gazdag, hanem a szegényebb szülők 12-16 éves gyermekei is tanulhattak. Karacs Teréz nagy hatású elméleti és gyakorlati pedagógus volt, emellett országosan ismert írónő a maga korában. Rendkívül színes egyéniség, aki nélkül szegényebb lett volna a múlt századi magyar művelődés. Mint mélyen érző, gazdag lelkületű, példás életű ember és polgár is, megérdemli az utókor figyelmét. Nevével és munkásságának rövidebb vagy hosszabb ismertetésével 1895-től, a Pallas nagy lexikona megjelenésétől kezdve számos lexikonban, sok-sok irodalom- és neveléstörténeti könyvben, folyóiratban és bibliográfiában találkozunk, de önálló könyv eddig nem jelent meg az életéről, az életművéről. Jelen kismonográfiánk ezt a régi hiányt szeretné pótolni. Ez a könyv nem regény, hanem minden szavában a valóság tényein és dokumentumain alapuló életrajz: igaz történet egy példás, eredményekben gazdag életről. 7\ miskolci leánynöuelde és vezértanítónője Miskolcon, az Avas-hegy oldalában, az avasi műemlék templom előtt egy hatalmas szürke márvány sírkő tekint le a Kossuth-szoborral ékes Erzsébet térre. A hatalmas emlékkövön Palóczy László nevét olvashatjuk. 0 volt a város és Borsod megye ellenzéki követe a reformországgyűléseken, az 1848-49-es szabadságharc idején pedig az országgyűlés korelnöke. Palóczy László a miskolci református egyház „segédfőgondnokaként” 1845 végén elküldte a Pesten lakó Karacs Teréznek huszonöt városi polgár aláírásával a biztosítékot arról, hogy a saját épülettel még nem rendelkező új iskolának legalább három évre elvállalják a szállás- költségét. Palóczy felkérte őt az egyház nevében a vezértanítónői (mai szóval: igazgatói) állás elfogadására. Teréz ennek alapján már véglegesen elkötelezte magát a miskolciaknak. 1846. augusztus első hetében érkezett meg ebbe a városba. Számára és a létesülő le- ánynövelde számára az általa felkért Papp János líceumi igazgató tanár bérelt szállást, a város közepén, gróf Vay Abrahám házában. Az iskola „szállása” a Szinva-patak mellett volt, arrafelé, ahol mai jogutódjának, a Zrínyi Ilona Gimnáziumnak impozáns épülete áll. * Az idén jelent meg - a miskolci Felsőmagyarország Kiadó gondozásában - Pásztor Emilnek Egy nagy magyar pedagógus: Karacs Teréz című kismonográfiája. Folyóiratunkban itt a könyv előszavát és a IV. rész két fejezetét közöljük. (A szerk.) VI. évfolyam 1996. szeptember hó # 3. szám 41
