Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)
1995 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Víz László: Szent ez a hely
kott falak, zömök korintusi oszlopok, csaknem sértetlen kőpadló. A kertben a galilei hétköznapok elhitető erejű kellékei: kézi gabonamalom, egy olajsajtó tökéletesen ép kövei, meg egy római mérföldkő a „via ma- ris”-ról - a tengeri útról - a latin szöveg megmaradt betűivel. Itt - esetleg húsz lépéssel arrébb - hangzottak fel az Úr szemrehányó szavai a kafarnaumiak ke- ményszívűsége miatt. ,Jla Szodomában mentek volna végbe a csodák, amelyek benned történtek, még ma is állna...” A Betesda-fürdő romjai Hasonlóképpen felidézheti magában a zarándok a Kánai Csoda emléktemplomában az első isteni megnyilatkozás sokat sejtető jelenetét, a Boldogságok templomában az új életszemlélet szelíden morajló szavait, vagy a tabghai bazilikában a csodás kenyérszaporítás emberileg megfejthetetlen titkát. A bizánci mozaikpadló megmaradt darabján látható kosár kenyér és két hal a szentföldi ajándéktárgy-ipar vázán, tányéron, csempén vissza-visszatérő motívumává lett. És mindehhez még csak ki sem kellett lépnünk a kicsiny Galilea szűkös határai közül. * Jézus élete jeruzsálemi epizódjainak emlékét templomok, kápolnák, emlékhelyek őrzik. Egyesek a katolikusok, mások a görög, orosz vagy örmény ortodoxok, néhány a koptok birtokában van. Az utolsó napok színhelyeit is kivétel nélkül feltárták. A zarándokok megtekinthetik a heródesi templom maradványait, ahol Jézus tanított, a Beteszda fürdőt, ahol meggyógyította a 38 éve béna férfit, az utolsó vacsora és az Oltáriszentség szerzésének helyét, a Kedron völgyének túlsó oldalán fekvő Getszemáni kertet, ahol az Úr vérrel verejtékezett; megnézhetik a börtöncellát, ahol őrizték, végigmehetnek az An- tónia-erőd korabeli kőlapokkal burkolt udvarán, a Lithostrotos-udvaron, ahol a korbácsolás, a tövissel koronázás és - az ún. Ecce Homo-ív alatt - az elítélés történt. Végigjárhatják a tizennégy stációs ke- resztutat - a Via Dolorosát -, mely hűen követi Jézus utolsó útját, az erőd udvarától a Golgotáig, azaz a Szentsír bazilikáig. A péntek délutánonként a ferencesek vezetésével megtartott imádkozó, éneklő keresztúti menet a bazár nyüzsgő, zsúfolt utcáin kígyózik keresztül, ami - őszintén szólva - nem segíti az elmélyülést. Időt igényel, míg a látogató kiismeri magát az első pillanatban nehezen áttekinthető Szentsír bazilikában, mely kétségtelenül az egész Szentföldi út legszuggesztívebb élményét nyújtja. Építészeti és történelmi ismertetése kötetet igényelne. A hatalmas épületegyüttes magába öleli Jézus kereszthalálának és eltemettetésének, illetve feltámadásának helyét. A zarándok döbbenten áll az építészeti elemekkel burkolt és fedett, lépcsőkön megközelíthető helyen, a Golgotán, ahol az emberiség megváltása végbement: oltár jelzi a keresztre szögezés, és egy másik a felállított kereszt helyét; a kettő között elhelyezett kisméretű oltár - a Stabat Mater oltár - a kereszt tövében álló Szűzanya fájdalmát örökíti meg. A Golgotáról lépcsőkön jutunk vissza a földszintre: ott fekszik előttünk - gyertyákkal körülvéve és olajmécsesekkel megvilágítva - a „kenetkő”, amelyre a hagyomány szerint a keresztről levett Jézust fektették, hogy megkenjék és lepelbe burkolják. A sima kőlaptól néhány lépésre - a ^ mEckorbácsolás helye V évfolyam 1995. június # 2. szám 11
