Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)

1995 / 1. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Koncz Lajos: Prohászka közéleti apostolsága

Esztergom című politikai és társadalmi hetilapot is, melynek legszorgalmasabb írója 5 lett, éspedig olyan szinten, hogy akkoriban a fővárosi lapok is sűrűn idézték a fiatal teológiai tanár ragyogó és felrázó vezércikkeit. És hogy milyen teljes odaadással, az igazság iránti önfeláldozással vállalta a közéleti küzdel­meket, példa rá saját szemináriumi rektorával való, majdnem tragikus végződésű konfliktusa. Ennek írásbeli dokumentumait is az Esztergom c. lapban olvashatjuk, az 1898-as évfolyam januári száma­iban. Idézet az egyikből „Roszival kanonok Kisuca-Ujhelyen“ címmel: „Az egész ország tisztában van azzal, hogy Kisuca-Ujhelyen a szavazók töméntelen többsége a néppárt mellett foglalt állást, s hogyha volna politikai igazság és alkotmányos világ Magyarországon, bizonyára a néppárt jelöltje került volna ki győztesen a szavazó urnából. De a kormány nem tűr néppárti győzelmet Kisucán. Szüksége van tehát egy emberre, aki azt a buzgó népet lelohassza s pártonkívülinek mondott prog­rammal a kormánypártba terelje... Hihető-e, hogy találjon? Hogy egy jellemes ember ne érezze e kétes szerep méltatlanságát? Ezt a szomorú szerepet szívesen elengedjük bárkinek, s elsősorban egy apát-kanonoknak és szemináriumi rektornak... Hiszen mindenki tudja, hogy van a politikában sok tettetés, rafinéria és brutalitás..., úgynevezett úri huncutság, s a politikában van a legkevesebb tisz­tesség..., de ezt talán még a liberálisok sem kívánják aranykeresztes apátoktól...“ (OM. 21, 35—36). Az ügyből persze nagy botrány lett, a prímás ki akarta helyezni Prohászkát falura, de az esztergomi és fővárosi papság kiállt mellette, és Roszivalnak kellett távoznia. A második, tényleges képviselőség már 1920-hoz és a fehérvári püspökséghez kapcsolódik. De micsoda megrázó történelmi mozzanatokkal együtt! Tanúskodjanak erről Napló-feljegyzései: „1920. jan. 1... Tegnap rengeteg nép volt a szilveszteri ájtatosságon; minden teli volt! Deo gratias! Küldöttség jött hozzám, fogadnám el a képviselőjelöltséget... elfogadtam; mást nem tehettem. Szív- vel-lélekkel teszem, mert különben a keresztényszocialisták csillaga itt lealkonyul. Jan. 11. Elmond­tam a programbeszédet de. 11-kor a Szent István-teremben; ott voltak ám sokan... Azután elkísértek haza, s énekelték a kapu előtt az Isten áldd meg a magyart. Jan. 12. Elhivatott Horthy fővezér... elő­adta, hogy mily nehéz a helyzetünk és? és? én leszek a miniszterelnök! Hát leesett az állam! Mit? Én miniszterelnök? Nem értek én ahhoz... fogjanak maguknak hozzáértő embert, s ne hajdút harangön­tőnek... Apr. 1. A nemzetgyűlésre is eljártam. Az a gyűlés a kis koponyák s a nagy akarnokok gyüle­kezete... Tele vannak ambíciókkal és panamákkal... Jún. 30. Keresztény kurzus — kereszténység és keresztények nélkül!? Ez a baj; hogy e hordónak nincs feneke... Nov. 13. Ma volt a szomorú ratifiká­lása a neuilly-trianoni békének. Sokan sírtak, Teleki Pál miniszterelnök nagyon tárgyilagosan s szív­ből adta elő a dolgokat; nem tehet — mondta —— másképp“. Minderről még majd szót ejtünk, de előbb mélyebb dimenziókban szeretnénk megmutatni Prohászka magyarságát, szociális és közéleti elkötelezettségének lelki hátterét és belső indíttatásait. Ez az elmélyedés még jobban segít Prohászka szellemi, lelki nagyságának és történelmi jelentőségé­nek megértéséhez, mely őt valóban századunk magyar apostolává és Isten-küldötte prófétájává avat­ta. (folytatjuk) (*) A legrészletesebb eddigi elemzés és feltárás — dokumentációs anyaggal Prohászka: Modern katoliciz­mus c. (Bp. 1990.) Prohászka-válogatásban található az 52-57., 391—92., 407-410. és 412—414. oldalakon. Megjegyezzük, hogy Prohászkának ez a műve csak egyetlen kiadásban jelenhetett meg 1907-ben. A Schütz-szer- kesztette 25 kötetes gyűjteményes kiadásban (1928—29. Összmunkák, ÖM-idézéssel) sem kaphatott helyet, éppen az indexretétel következtében. Csak 83 év után kerülhetett újra nyomtatásba és az olvasók kezébe — a dr. Koncz Lajos által szerkesztett és idézett Válogatásban. Énnek megszületése is keserves tíz esztendő vajúdásába került. Előzőleg dr. Belon Gellért püspök és dr. Vass Péter piarista tanár állított össze egy 3-4 kötetre való, egyenként ezer oldalasra tervezett, hatalnuis válogatást 1978. és 1982. között, ezt azonban a kommunista Állami Egyház­ügyi Hivatal nem engedélyezte. Végül 1990-ben, tehát már a diktatúra bukása után, jelenhetett meg az egykötet- nyi Válogatás, tehát redukáltan, de reprezentatív kiállításban, 420 oldal terjedelemben. Jelen tanulmányunkba egyes részeket a Válogatásban közölt, Prohászkát értékelő, kísérő dolgozatainkból vettünk át. MÍMM0 24 V. étfulyum 1995. március hó. 1. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom