Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 4. szám - TESTÜNK - LELKÜNK TITKAI - Brezovits László: Élet az Univerzumból
Az Univerzum evolúciója Az Univerzum kialakulásáról és fejlődéséről alkotott elképzelések sokaságából nehéz kiválasztani azt, amelyik a legjobban illeszthető az élet logikai rendszerébe. Az isteni teremtéstől az ősrobbanásig (Big bang) húzódó ránk maradt vagy frissen kreált változatok közül csakis azok vehetők számításba, amelyek lehetővé teszik az abszolút semmiből az élet minden szintjének létrejöttét. Az analitikus tudomány által elfogadott ősrobbanás-elmélet semmilyen vonatkozásban sem felel meg e kritériumoknak. Mivel kiindulópontja „valaminek" a felrobbanása, nem ad magyarázatot az Univerzum keletkezésére. Másik alapvető ellentmondása, hogy egy ilyen robbanás az ősanyag folyamatos hígulását eredményezné, s ez az evolúcióval ellentétes tendenciát feltételez. A választott logikai rendszer szempontjából a Kabbala életfaábrázolása tűnik elfogadhatónak. A kabbalista modell egy pontból, az abszolút semmiből indul, s az ellentétes pólusok egymásra- hatásaként létrejövő egység egyre magasabb szintű ismétlődéseiből építi fel az egész rendszert. Az életfa csúcsán ismét egy kiterjedés nélküli pont áll, mely azonban az abszolút tudás, a szellemi energiák sűrítménye. így minőségében teljesen különbözik a kezdőponttól. Ebben a felfogásban az Univerzum egyszerre tágul, és koncentrálódik, ezáltal rendelkezik életciklussal is. A kezdőpont és a kiterjedés nélküli tökéletesség ugyanazon állapot magasabb szinten való ismétlődése, tehát az egész is rendelkezik az alrendszerek alaptulajdonságaival. Egyes kutatók az ősi vallási szövegek értelmezése során érdekes felfedezésre jutottak. Bizonyos kódok használatával a különböző történetekben a részecskefizika egyes területei fogalmazódtak meg. Állításuk szerint ezen írások az Univerzum szerkezetét rögzítik, de a különböző fejlettségi szinteken az eltérő értelmezéseken, „kódokon" keresztül más és más aktuális útmutatást nyújtanak. HEVESI NAPLÓ 1994. 4. 121
