Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - SORSOK, NÉZETEK, NEMZEDÉKEK - Szecskó Károly portréja Dr. Takács Józsefről

plébánosi állással cserélte fel, ahol hosszú éveket töltött. Gyön­gyöspatai évei alatt folyt a helyi középkori eredetű római katolikus templom régészeti feltárása, amelyet Kovács Béla egri régész vezetett. Takács plébános igen sokat segített neki ebben a munkában. Gyöngyöspatai évei alatt sokat utazott külföldre. 1969-ben Svájc­ban és a Német Szövetségi Köztársaságban, 1970-ben újból Svájcban, 1971-ben az Amerikai Egyesült Államokban, 1973-ban Olaszország­ban, 1974-ben újból az Amerikai Egyesült Államokban, 1975-ben Svájcban, 1976-ban a Német Demokratikus Köztársaságban, 1977- ben pedig újból Svájcban járt. 1974 júliusában a gyöngyöspatai főesperesi kerület papsága az Eg­ri Egyházmegyei Papi Szenátus tagjává választotta meg. 1975 decem­berében Bánk József akkori egri érsek „tanári és több évtizedes buzgó lelkipásztori munkája elismeréseként, a gyöngyöspatai műemléktemp­lom színvonalas helyreállítása alkalmából a Szent Péter apostolról el­nevezett Sajószentpéteri préposti címmel tüntette ki. Miközben egyházi felettesei munkáját elismerték, patai híveivel konfliktusai támadtak. A hívek egy része 1977. június 18-án kérte az érsektől Takács falujukból való elhelyezését. Főpásztora mérlegelve a Gyöngyöspatán körülötte kialakuló helyzetet, 1977. szeptember 5-én adácsi plébánossá nevezte ki. E plébánia volt lelkipásztori működésé­nek utolsó állomása. Adácsi plébánosként 1978-ban az Egri Egyház- megyei papi szenátus tagjává választották. Sajnos híveivel akkor már elhatalmasodó idegbetegsége miatt Adácson is támadtak konfliktusai. Ezek az idegbetegségen kívül, főként sajátos egyéniségéből és zárkó­zott lelki alkatából származtak. Adácsi plébánosként halt meg 1982. január 17-én. Földi marad­ványait a helybeli temetőben hántolták el, Bánk József érsek-püspök szüleinek sírja közelében. Takács József lelki alkatát tekintve, rokon volt Mindszenty József hercegprímással. Szilárdan ragaszkodott egyháza szuverenitásához, 112 HEVESI NAPLÓ 1994. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom