Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - SORSOK, NÉZETEK, NEMZEDÉKEK - Szecskó Károly portréja Dr. Takács Józsefről

különös tekintettel a XII. Pius pápa által képviselt, meg nem alkuyó, a kommunista rendszert el nem fogadó álláspontjához. Nem véletlen, hogy XII. Pius pápa 1946-ban dr. Czapik Gyula egri érsektől érdeklődött Szentszéki látogatása alkalmából Takács józsef akkori bátori .plébános hogylétéről. XII. Pius, mint Pacelli bíboros jutott információk birtokába, az 1931 és 1938 között Rómában tanuló nagy'eszű'magyar papnövendékről.

A fentiekből következően Takács Józsefnek 1945-től kezdve konfliktusai támadtak az államhatalommal, sőt egyháza egyes államhatalmat kényszerből kiszolgáló képviselőivel is. Ebből következett, hogy különösen 1948 után az államhatalom, illetve az állambiztonság jelentéseiben Takács plébános, mint az egyházi reakció egyik prominens képviselője szerepelt.

Élete tragédiáját hozta a II. világháború után kialakult merev, egyházellenes kommunista diktatúra. Kedvező körülmények között minden bizonnyal az ország egyik római katolikus főpapja, sőt talán prímása lehetett volna. Tragikus élete erkölcsi példa lehet a rendszerváltás után újraéledő magyar katolikus egyház papságánál. Feltétlenül megérdemelné, hogy utolsó munkahelyén, az adácsi plébánián emléktábla hirdesse hervadhatatlan emlékét.

Szecskó Károly

* A kiadó fontolgatja egy nagyobb tanulmány megrendelését is Takács józsef életéről, mert nemcsak nagyszerű emberi értékeit kell vizsgálat tárgyává tenni, de azt a lelkiismeretlen értékellenességet is, amellyel ezt a szellemi nagyságot méltatlan elöljárói veszni hagyták. Ezt a törékeny embert úgy dobálták, mint valami tuskót. Ki ne őrült volna bele! ? Az a csoda, hogy eddig bírta. (F.A.)

HEVESI NAPLÓ 1994. 3.

113